2019. október 16. szerdaGál
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Koszovói ortodox vezető katonai mozgósítást akar

2007. december 04. 18:31, utolsó frissítés: 18:31

Katonai nyomásgyakorlást szorgalmazott a függetlenségre törekvő koszovói albánokkal szemben Artemije püspök, a szerb ortodox egyház koszovói vezetője.

Három napra az összes hadkötelest mozgósítani kellene Szerbiában - mondta a Danas belgrádi újságban kedden megjelent interjúban. Figyelmeztetésként Koszovó és Szerbia határán ugyancsak három napra le kellene állítani a teljes áru - és személyforgalmat, s tömegtüntetéseket kellene szervezni minden nagyvárosban. Egyidejűleg a püspök elképzelése szerint megfigyelőként Szerbiába kellene hívni Oroszországot és Kínát az úgynevezett sanghaji csoport tagjai közül.

Az egyház dogmatikus szárnyához tartozó püspök bírálta a szerbiai politikusokat, akik részben kizárták a katonai beavatkozást Koszovóban. "Egyetértünk abban, hogy Szerbia nem a háború mellett van, de a legitim védekezésen gondolkodni kell" - fejtegette a napilapnak.

Az albánok a közeljövőben ki akarják nyilvánítani elszakadásukat Szerbiától és önálló államuk megalakulását. A kétmilliós Koszovó 1999-ben ENSZ-közigazgatás alá került, miután NATO-bombázások véget vetettek az albánok tömeges elűzésének a dél-szerbiai tartományból.

José Manuel Durao Barroso, az Európai Bizottság elnöke sürgette, hogy az Európai Unió tagországai helyezkedjenek egységes álláspontra abban a kérdésben, hogyan reagáljon az EU, ha Koszovó esetleg egyoldalúan kinyilvánítja függetlenségét.

Robert Fico szlovák miniszterelnökkel közösen tartott sajtótájékoztatóján ugyanakkor - egy kérdésre válaszolva - Barroso azt is jelezte, hogy ez a tagországok ügye. Fico azt erősítette meg, hogy Szlovákia azok közé az EU-tagállamok közé tartozik, amelyek "alig tartják elképzelhetőnek", hogy elismerjenek egy függetlenségét egyoldalúan kikiáltó országot.

A december 10-i határidő közeledtével Brüsszelben a színfalak mögött folynak az egyeztetések az EU-tagországok között, hogy a szervezet egységesen tudjon reagálni az albánok lakta szerbiai tartomány esetleges elszakadásának bejelentésére. Ciprus, Görögország, Szlovákia, Románia és Spanyolország alkotja azt a kicsiny csoportot, amely egyelőre elzárkózik attól, hogy az egyoldalú kinyilvánítást elismerje, mert attól tart, hogy az precedenst teremthetne más kisebbségi területek függetlenedési törekvéseihez. (MTI/dpa)

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

VilágRSS