2019. október 16. szerdaGál
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

A belga király a flamand liberálisoktól várja a kormányválság megoldását

2007. december 04. 11:23, utolsó frissítés: 11:23

II. Albert belga király Guy Verhofstadt eddigi miniszterelnököt - a jelenlegi ügyvezető kormány fejét - kérte fel hétfőn arra, hogy kiutat keressen a kormányalakítási zsákutcából. Az uralkodó a nap folyamán kétszer is fogadta a flamand liberális politikust - először a laekeni, majd kora este a Belvédere kastélyban.

Miután a pártok a június 10-én tartott választások óta képtelenek voltak kormányképes új koalíció megalakítására, és Yves Leterme, a flamand kereszténydemokraták vezetője szombaton visszaadta megbízatását II. Albertnek, a hétfői belga lapok azt valószínűsítették, hogy a király olyan kisebbségi "szükségkormány" alakítására kéri fel az eddigi kormányfőt, amely a 2009-es önkormányzati választásokig maradna hivatalban.

Így legalább - vélekedett a sajtó - lenne, aki elkészíti a költségvetést. A flamand liberálisok szerint azonban nem szükségkormányra, hanem széles körű megállapodásra van szükség az államreform ügyében.

A második hétfői megbeszélés után kiadott közleményében az udvar úgy fogalmazott, hogy II. Albert a kormányalakítási zsákutcából való kijutás lehetőségeinek felmérésére kérte fel Verhofstadtot. A "szükségkormány" kifejezés tehát lekerült a napirendről, de a lényeg mégis az, hogy most Verhofstadtnak kell megpróbálnia összehozni olyan kabinetet, amely több jogosítvánnyal bír, mint egy ügyvezető kormány - nevezetesen joga van költségvetést beterjeszteni, és a külföld felé is képes prezentálni, hogy Belgiumnak van működőképes kormánya.

Verhofstadt eddig szociálliberális koalíció élén kormányozta az országot, és ez az összetételű kabinet van hivatalban ma is, ügyvezető jelleggel. A júniusi választásokon a flamand kereszténydemokraták győztek, de vezetőjük, Yves Leterme a flamand-vallon ellentétek miatt hiába próbálkozott jobbközép koalíció létrehozásával.

Verhofstadtnak, aki az elmúlt nyolc évben végig Belgium miniszterelnöke volt, újra és újra sikerült leszerelnie azokat az egyre erősödő decentralizációs követeléseket, amelyek a gazdagabb flamandok részéről fogalmazódtak meg. Flandria egyre kevésbé szeretné a maga adóbevételeiből finanszírozni a frankofon Vallónia nagyobb szociális és fejlesztési támogatási igényeit, ezért tűzte zászlajára a két közösség autonómiájának bővítését, vagyis lényegében azt, hogy mindenki osztogasson az övéinek a saját adóbevételeiből. A vallonok azonban azzal érvelnek, hogy 1970 óta már ötször hajtottak végre alkotmányos reformot, és ha most az adó-, valamint a szociálpolitikát is kivennék a központi kormány kezéből, az Belgium végét jelentené.

Verhofstadt azzal, hogy nem állt ki keményen az újabb flamand autonómiakövetelések mellett, elvesztette Flandriában a júniusi választást, de akik a legerősebb tényezőként kerültek ki a választásokból, vagyis a flamand kereszténydemokraták, éppen erőteljes autonómiatörekvésük miatt képtelenek voltak koalícióra "puhítani" a vallon kereszténydemokráciát.

Így pattant vissza most a labda az elmúlt hónapokban feltűnő csöndben ügyvezető Verhofstadthoz. A flamand liberálisok azonban leszögezték: nem akarnak kisebbségi "szükségkormányt", hanem széles egyetértést szeretnének látni.

Didier Reynders
, a vallon kereszténydemokraták vezetője a megegyezési képtelenség láttán hétfőn nyilatkozatban vetette fel annak eshetőségét, hogy az eddigi cél, vagyis a kereszténydemokrata-liberális jobbközép koalíció - pártszínekben megfogalmazva: "narancs-kék" koalíció - helyett más összetételű kormánytöbbség elérésére is lehetne törekedni.

Verhofstadt eddigi szociálliberális koalíciójának a választások nyomán pontosan a mandátumok fele jutott - többsége tehát nincs a parlamentben, de akár egyetlen más pártállású képviselő támogatása is elég lehet - száz százalékig "pártszerűen" viselkedő hátországot feltételezve - ahhoz, hogy elfogadtassa kormányzati javaslatait a törvényhozásban. (mti)

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

VilágRSS