2019. november 13. szerdaSzilvia
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Gazdasági forgatókönyvek: Szerbiának is Koszovó függetlensége érné meg

2007. november 23. 14:07, utolsó frissítés: 14:07

Gazdasági szempontból nemcsak Koszovónak, hanem Szerbiának is jelentős haszna származna abból, ha a dél-szerbiai tartomány függetlenné válna; ezzel szemben, ha Belgrád továbbra sem adja fel jelenlegi álláspontját, az egyfelől visszavetné Koszovó gazdasági fejlődését, másfelől tetemes költségekkel járna Szerbiának - állapítja meg a bécsi székhelyű Nemzetközi Gazdasági Összehasonlító Intézet (WIIW) tanulmánya.

Az intézet Balkán-szakértője, Vladimir Grigorov négy lehetséges forgatókönyvet vázolt fel az elemzésben.


1. Teljes függetlenség

Koszovó tüstént hozzákezdhetne az újjáépítéshez, rövid időn belül áramlanának a külföldi befektetések a bányászatba, az energiaágazatba és az infrastruktúrába. A gazdasági bővülés üteme megkétszereződne, és 7-8 százalékra emelkedne.

Szerbia ugyancsak gyorsítani tudná jelenlegi, 6 százalékos növekedési tempóját - legalább egy százalékkal -, mivel megszűnne a politikai kockázat a befektetők számára, és jelentősen javulna az ország EU-csatlakozási esélye. Belgrád drasztikusan lefaraghatná az évi 800 millió euróra rúgó biztonsági kiadásait.


2. Ellenőrzött függetlenség (Ahtisaari-javaslat)

Koszovó gazdasága ez esetben is nagy lendületet venne. Szerbia számára közvetlen költségként évi 130 millió euró keletkezne, ám a biztonsági kiadásokból jelentősen megtakaríthatna. Hasonlóképpen megszabadulna Koszovó adósságának visszafizetési terhétől (évi 35 millió euró).


3. Autonómia Koszovónak Szerbián belül

Ez alig változtatna valamit is a jelenlegi helyzeten. Belgrád számára fennmaradna a párhuzamos intézményi struktúrákra fordított évi 125 millió eurós közvetlen költség, ráadásul a biztonsági kiadásokat sem tudná csökkenteni. A külföldi befektetők szemében egyik terület sem lenne vonzó, a gazdasági impulzus elmaradna.


4. Koszovó visszahelyezése szerb fennhatóság alá

Bár ez a forgatókönyv a legvalószínűtlenebb, nagyon súlyos következményeket vonna maga után. Szerbia közvetlen költségei 400 millió euróra ugranának, a külföldi segélyek és beruházások elapadnának. Növekednének a biztonsági kiadások is. A gazdasági bővülés üteme megtorpanna, és a felére zsugorodna. Koszovó gazdasági recesszióba süllyedne.

A tanulmány szerint Szerbia gazdaságpolitikai vonala hosszú távon nem tartható fenn. A folyó fizetési mérleg hiánya a hazai össztermék (GDP) 15 százalékára rúg, az infláció irányíthatatlanul ingadozik, a belgrádi tőzsde részvényárfolyamszintje a stabilitás hiánya miatt az utóbbi hónapokban 25 százalékot veszített. Ha jövőre nem teszik meg az alapvető reformlépéseket, és a külföldi befektetők elveszítik a belgrádi politikai vezetés iránti bizalmukat, a szerb gazdaság legrosszabb esetben recesszióba fordulhat. (mti)

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

VilágRSS