2019. október 21. hétfőOrsolya
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Elhunyt Szabó Magda

2007. november 20. 12:34, utolsó frissítés: 12:47

Elhunyt Szabó Magda író, a Kossuth-díjas és kétszeres József Attila-díjas alkotót kilencvenéves korában hétfőn érte a halál. Az írónőt az Oktatási és Kulturális Minisztérium (OKM), valamint a Fővárosi Önkormányzat saját halottjának tekinti. Az írónő délután 4 órakor, olvasás közben halt meg kerepesi otthonában.

Egy ország köszöntötte 90. születésnapján, most pedig egy ország búcsúzik tőle - áll a szaktárca közleményében. Mint írták, alig pár hete hagyta, hogy ünnepeljük őt a különleges napon, hogy együtt örvendezzünk vele mindannyian. "Nézők a színházakban, olvasók a könyvtárakban, diákok az iskolákban, cívisek Debrecenben, taljánok Rómában és gallok Párizsban. Mind szerettük őt. Ronggyá olvastuk műveit, élveztük történeteit, örültünk az elismeréseinek. Büszkék voltunk rá" - áll az elhunyt írónőt méltató dokumentumban.

Szabó Magda 1917. október 5-én született Debrecenben. Tanulmányait szülővárosában végezte, itt szerezte latin-magyar-történelem szakos diplomáját, a Tisza István Tudományegyetemen. 1940-től Debrecenben és Hódmezővásárhelyen tanított, 1945-től a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumban dolgozott.

Költőként indult, de 1949-től nem publikálhatott, állásából elbocsátották, 1958-ig nem jelenhetett meg könyve. Hőseinek belső világát, a lélek belső folyamatait, az emberi kapcsolatokat árnyaltan ábrázolta. A Régimódi történetben családja történetét írta meg, a kötet kordokumentumként, történelmi tablóként és városrajzként is hiteles. Számos ifjúsági művet és meseregényt is írt.

1959-ben és 1972-ben József Attila-díjat, 1978-ban Kossuth-díjat kapott, majd 2001-ben Corvin-lánc kitüntetésben részesült. 2003-ban elnyerte a Femina francia irodalmi díj külföldi regényt jutalmazó változatát Az ajtó című, franciául is megjelent regényéért, s elnyerte a Prima Primissima Díjat.

Szabó Magda 2007-ben, 90. születésnapján megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend Nagykeresztje (polgári tagozata) kitüntetést, múlt szombaton pedig az alkotót Hazám-díjjal jutalmazták. A Szépírók Társaságának tagja, Budapest és Debrecen díszpolgára volt.

Főbb regényei közé tartozik a Freskó (1958), a Mondják meg Zsófikának (1958), Az őz (1959), a Sziget-kék (1959), a Bárány Boldizsár (1959), a Disznótor (1960), a Születésnap (1962), a Pilátus (1963), A Danaida (1964), a Tündér Lala (1965), a Katalin utca (1969), az Abigél (1970), A szemlélők (1973), a Régimódi történet (1977), Az ajtó (1987), a Merszi, Möszjő (2000), a Für Elise (2002). Összegyűjtött hangjátékait 2006-ban adták ki, Békekötés címmel. (mti)

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

VilágRSS