2019. szeptember 21. szombatMáté, Mirella
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Gerillavezérből lett radikális politikus lehet Koszovó miniszterelnöke

2007. november 15. 16:25, utolsó frissítés: 16:25

A szombati koszovói parlamenti és helyhatósági választások nyomán, - ha hinni lehet az előrejelzéseknek, közvélemény-kutatásoknak - átrendeződik a dél-szerbiai tartomány politikai térképe, s a ma még a legerősebb ellenzéki vezetőnek számító, gerillavezérből politikussá lett Hasim Thaqi veszi át miniszterelnökként a hatalmat.

Ezzel lényegében lezárul az a korszak, amelynek meghatározó személyisége - a halálában is megkerülhetetlen, a koszovói függetlenség gondolatát a legnehezebb időkben is ébren tartó, ugyanakkor a küzdelem békés eszközei mellett a végsőkig kitartó - Ibrahim Rugova. Ma még az irodalmárból karizmatikus népvezérré lett politikus utódaié a vezető szerep Pristinában, de


pozíciójukat csak valami csoda folytán tudják megőrizni.

Thaqi Koszovói Demokratikus Pártja (PDK) az utolsó felmérések szerint a szavazatok legalább 31 százalékára számíthat. A valaha Ibrahim Rugova, ma pedig Fatmir Sejdiu vezette Koszovói Demokratikus Szövetség (LjDK) csak a második helyre esélyes a voksok mintegy 29 százalékával.

A harmadik hely nagy valószínűséggel Bexhet Pacolli üzletember Szövetség az Új Koszovóért (AKR) nevű pártjáé lesz, majd a Hágában ítéletére váró egykori miniszterelnök, s ugyancsak volt gerillavezér Ramus Haradinaj Szövetség Koszovó Jövőjéért (AAK) nevű formációja következik. Parlamentbe juthat még a Rugova-pártból kivált, s távozásával azt nagyon meggyengítő Nexhat Daci volt parlamenti elnök Dardanija Demokratikus Szövetsége (DSD) nevű szervezete, s Veton Suroi politológus ORA nevű szervezete.

Ami a választást igazán érdekessé teszi, az az, hogy a három évvel ezelőttivel ellentétben az idei kampányban valódi érvek, a tartomány jövőjére vonatkozó elképzelések mérkőztek egymással. Csak egyben nem volt vita az albán pártok döntő többsége között, éspedig abban, hogy a tartomány függetlensége eldöntött kérdés, nem is érdemes beszélni róla.

Egyetlen disszonáns hang volt csupán: a valaha Borisz Jelcin, pontosabban Tatyjana nevű lánya szűkebb köreihez tartozó, oroszországi építkezésekkel milliárdossá vált, s akkoriban még Svájcban székelő Bexhet Pacolli nagyvállalkozóé. Ő sokak felháborodását kiváltva azt merte mondani, hogy


Koszovó még nem érett meg az önálló állami létre.

Meg is magyarázta, mire gondol: "Az elmúlt nyolc évben rengeteg időt és pénzt pazaroltunk el, miközben mindenki csak a státussal (Koszovóéval) foglalkozott, s ma, a XXI. században is úgy élünk és dolgozunk, mint harminc éve. Szükségünk van a függetlenségre, de korrupció, tehetetlen lassúság és tolvajlás nélkül". Hogy még tovább tüzelje az indulatokat, hozzátette: legfőbb célja egy Szerbiába vezető autópálya megépítése, és szoros gazdasági kapcsolatok létrehozása a térség valamennyi állama között.

Pacolli pártjának kormányba kerülésével senki sem számol, de abban minden elemző egyetért, hogy a hazai valóságot svájci, s még ki tudja milyen prizmán keresztül néző milliárdos személye megkerülhetetlen lesz, amikor a szavazatok összeszámlálása után a politikai matematika kerül előtérbe. Abban pedig minden jel szerint Hasim Thaqinak kell jeleskednie. Neki van meg a legtöbb esélye arra, hogy kisebb pártokat maga köré gyűjtve kormányt alakítson.


Erős gárdát gyűjtött maga köré

a Hágából felmentéssel visszatért, s ettől valóságos nemzeti hőssé vált Fatmir Limajtól kezdve Koszovó első miniszterelnökén, Bajram Rexhepin át más emblematikusnak számító személyiségekig.

Thaqinak sikerült ezekből az erős emberekből egységes csapatot formálnia, s választási kampányát olyan kérdésekre kihegyezni, amelyek valóban húsbavágóak a koszovói átlagember számára. Az adottnak vett függetlenségről nagyon kevés szót ejtve elsősorban a koszovói átlagember számára a legfontosabb napi kérdésekről beszélt: a munkahelyteremtésről (Koszovóban iszonytató a munkanélküliség), s az elesett, nyomorgó, viszont komoly választói réteget jelentő öregek megsegítéséről.

A szavazók alig tíz százalékát kitevő, még Koszovóban maradt szerbeket a helyi vezetők többsége, a szerb ortodox egyház és Belgrád is arra biztatta őket, hogy - akárcsak három évvel ezelőtt -


bojkottálják a választásokat.

A felhívás - az érintettek szerencséjére - csak részben aratott sikert. Néhány szerb párt, politikai szerveződés jelezte, hogy elindul a választáson, még ha nemzetárulónak tartják is ezért. Ugyanis parlamenti, helyhatósági és helyi önkormányzati elnöki választások is lesznek. Az, hogy van-e tíz szerb képviselő a 120 tagú pristinai parlamentben, nem lényeges kérdés, ám a bojkott miatt esetleg 70-80-90 százalékban szerbek lakta településeknek is albán helyhatóságuk és önkormányzati elnökük lehet. (mti)

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

VilágRSS