2019. október 15. keddTeréz
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Tudomány Világfóruma Budapesten: a klímaváltozás a téma

2007. november 09. 12:50, utolsó frissítés: 12:50

Nick Mabey, az E3G Third Generation Environmentalism nonprofit szervezet alapító igazgatója elképzelhetőnek tartja, hogy a közeljövőben külön európai nagykövetet bízzanak meg a klímaváltozások ügyének koordinálásával – a brit szakember erről a Tudomány Világfórumán (World Science Forum - WSF) beszélt csütörtökön, Budapesten. Véleménye szerint a tisztség létrehozása fontos lépés lehetne a jövőbeni konfliktusok megelőzését szolgáló radikálisan új európai diplomáciához.

Nick Mabey kifejtette: Európa rendelkezik a megfelelő tapasztalatokkal ahhoz, hogy a fenntartható fejlődésért folytatott küzdelem élére álljon. Ami azonban hiányzik ehhez a felelősségvállaláshoz: az elszántság, az ambíció, az együttműködési készség és az önbizalom – tette hozzá a szakember. Európának újra kell fogalmaznia lehetőségeit és feladatkörét a környezetvédelem terén, annál is inkább, mert a kontinens legtöbb állama


mindeddig nem volt képes hatékony energiapolitikát kidolgozni.

Nick Mabey szerint a klímaváltozás megfékezésére Európa-szerte polgári mozgalmakat kell szervezni, és következetesen el kell számoltatni a politikai vezetőket ígéreteik betartásáról. Célszerű minél szélesebb körben megnyerni az ügynek a fiatalokat, s velük karöltve tiltakozni az új széntüzelésű erőművek megépítése és a felesleges infrastrukturális beruházások ellen.

Sürgette a kutatók és a mérnökök szövetségét az égető feladatok elvégzéséhez, és az új megoldások kidolgozásához. Szerinte Európának megvan az esélye arra, hogy konszenzust teremtsen a kontinensen belül észak-dél és kelet-nyugat között, s ezáltal létrehozza a globális klímapolitika mikrokozmoszát. Ez a modell a későbbiek folyamán mintául szolgálhatna az Egyesült Államok, Kína és India számára is.

A Tudomány Világfóruma csütörtöki megnyitóján a magyar, a görög, a horvát és az osztrák államfő is a jövő nemzedékek iránti felelősségre, az oktatás és a fenntartható fejlődés fontosságára hívta fel a figyelmet. Sólyom László köztársasági elnök erős jogosítványokkal rendelkező ENSZ környezetvédelmi világszervezet megalakítását sürgette. A globalizáció csak akkor válhat a világ javára, ha azt


egy erős nemzetközi ökológiai intézmény fenntarthatósági pályára állítja

és ott is tartja – fejtette ki. A tudomány előrejelzéseire alapuló politikai elhatározásokban és a programokban nincs hiány, a klímaváltozást mára közügyként fogadták el, ennek ellenére úgy látszik, hogy a politikának továbbra sincs elég ereje a gazdasági érdekekkel szemben.

Karolosz Papuliasz görög államfő megállapodások aláírását ösztönözte az őserdő-pusztítással kapcsolatban. A horvát államfő arra figyelmeztetett, hogy a társadalom egyre növekvő fogyasztása visszafordíthatatlan következményekkel fenyeget a jövő számára. Stjepan Mesic a fenntarthatóság megteremtéséhez a legerősebb fegyvernek az oktatást tartja. Heinz Fischer osztrák köztársasági elnök szerint kevés területen tátong akkora szakadék a tudomány és a politika között, mint a környezetvédelemben. Rámutatott arra, hogy jelenleg az államok kétszer annyit költenek fegyverkezésre, mint a tudományra, pedig az lenne optimális, ha megfordulna az arány.

A tudományos tanácskozást harmadik alkalommal rendezi meg a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) az UNESCO-val, a Tudomány Nemzetközi Tanácsával (ICSU) és az Európai Unióval karöltve. A háromnapos találkozó jelmondata: "Befektetés a tudásba, befektetés a jövőbe" (Investing in Knowledge: Investing in the Future). (mti)

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

VilágRSS