2019. május 21. keddKonstantin
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Újabb amerikai szankciók Irán ellen, Putyin nem tartja jó ötletnek

2007. október 26. 14:38, utolsó frissítés: 14:38

Az Egyesült Államok büntetőintézkedéseket léptetett életbe csütörtökön az iráni hadsereg egy elitegységével és a Forradalmi Gárdával szemben, illetve szankciókkal sújtott három iráni bankot is.

Mint Condoleezza Rice amerikai külügyminiszter bejelentette Washingtonban, a szankciók az al-Kudsz különleges iráni katonai alakulat és a közvetlenül Ali Hamenei ajatolláh, az iszlám köztársaság legfőbb vallási és politikai vezetője alá rendelt Forradalmi Gárda ellen irányulnak. Az előbbi esetében a terrorizmus támogatását, az utóbbiéban a tömegpusztító fegyverek terjesztését említette Rice a szankciók közvetlen indokaként.

A The Washington Post című amerikai lap megjegyezte az al-Kudsz és a Forradalmi Gárda ellen bevezetett szankciókkal kapcsolatban: ez az első eset, hogy az Egyesült Államok egy másik ország hadseregére ró ki büntetőintézkedéseket. A korábban kihirdetett büntetőintézkedésekkel együtt már


több mint húsz iráni állami szervet, bankot és személyt sújt

valamilyen amerikai szankció. Az iráni parlament külügyi bizottságának szóvivője szerint az Egyesült Államok "stratégiai hibát követett el" azzal, hogy "feketelistájára" (a terrorszervezetek listájára) tette az iráni Forradalmi Gárdát. "Ez az amerikai lépés csak fokozza a bizalmatlanságot Washington és Teherán között" - mondta csütörtökön Teheránban Kászim Dzsalali szóvivő.

Nagy-Britannia támogatásáról biztosította Washington döntését, Izrael is üdvözölte az újabb amerikai szankciókat. Vlagyimir Putyin orosz elnök szerint azonban az ilyen lépések zsákutcába vezetnek.

A Forradalmi Gárda (Paszdaran)jelentősége vetekszik a reguláris hadseregével. Létszámát illetően nagyon eltérő becslések vannak forgalomban: a londoni Stratégiai Tanulmányok Nemzetközi Intézete 350 ezerre, a washingtoni Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központja ellenben csak 120 ezerre teszi személyi állományát. Pontos adat azért nem ismeretes, mert az gondosan őrzött hadititok Iránban.

Van saját légiereje és haditengerészete, felderítő alakulatai és rakétaütegei, bennük nagy hatótávolságú Sahab-3-as rakétákkal. Hírek szerint döntő szava van az iráni rakétaprogram irányainak megszabásában. Háború esetén a teheráni vezetés mozgósíthatja a Paszdaran alá rendelt népi milíciát is. A Paszdaran a teokratikus iráni rezsim legmegbízhatóbb támaszának számít. A lakosság síita többségéből verbuvált tagjait - legalábbis a hivatalos propaganda szerint - nagy vallásos buzgóság fűti át és lelkesíti az iszlám forradalom eredményeinek védelmére a rendszer külső és belső ellenségeivel szemben.

1979-ben, az iszlám forradalom idején alapították. Kezdetben kisebb, különálló félkatonai kötelékekből állt, ezek eredetileg azzal a céllal alakultak, hogy "terjesszék az iszlám forradalmat" az ország vidéki területein. Később az a megfontolás került előtérbe, hogy a gárda ellensúly lehet a reguláris hadsereggel szemben, amely semleges volt ugyan az iszlám forradalomban, de az új iszlám köztársaság vezetői szerint nem volt teljesen megbízható.

Nagy bizonytalanság övezi az al-Kudsz erőt, amelynek létezését Teheránban sohasem erősítették meg hivatalosan. Nyugati hírszerzési értesülések szerint ez a fegyveres testület külföldi műveletekkel van megbízva, becslések szerint több ezer főből áll. Az Egyesült Államok azzal vádolja ezt a szervezetet, hogy támogatja Irakban a radikális síita milíciákat, Afganisztánban a fanatikus szunnita muzulmán tálibokat, a palesztin területeken pedig a radikális Hamász szervezetet és az Iszlám Dzsihádot.

(MTI/AFP/AP, MTI/AP)

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

VilágRSS