Tadic: Koszovó függetlenné válása konzerválná a konfliktust
2007. október 17. 16:52, utolsó frissítés: 16:52
Súlyos és veszélyes helyzetet teremtene, ha Koszovó egyoldalúan, az ENSZ és Belgrád beleegyezése nélkül kikiáltaná a függetlenségét - vélekedett a szerbiai államelnök bécsi látogatása alkalmából, hozzáfűzve: ha ráadásul még néhány ország el is ismerné a tartomány önállóságát, az bizonyosan konzerválná a konfliktust.
Boris Tadic azt követően beszélgetett újságírókkal, hogy találkozott Heinz Fischer osztrák elnökkel. Megismételte azt a belgrádi érvet, amely szerint Koszovó függetlenné válása dominóhatást fejtene ki nemcsak a balkáni térségre, hanem Európa más, etnikai ellentétektől szabdalt körzetére is. Figyelmeztetett arra, hogy ha kétmillió koszovói albán igényét ki is elégítené az önállóság, egyidejűleg tízmillió szerb helyzete válna ingataggá a Balkánon.
Ellenezte a térség további feldarabolását. "Nem akarok nagyobb Szerbiát vagy nagyobb Horvátországot, miként egy kisebb iszlám államot sem" - mondta.
Megítélése szerint a koszovói albánoknak széles körű autonómiát szavatoló belgrádi ajánlat messzemenően figyelembe veszi az érdekeiket, és megfelel az Európai Unió szabályainak. Az albánoknak nagyobb rugalmasságot kellene tanúsítaniuk a tárgyalásokon, nem csupán a "függetlenségről álmodozniuk" - mondta, hozzáfűzve: "Pedig van esély, méghozzá történelmi esély arra, hogy kompromisszumos megoldást találjunk".
Szerbiának továbbra is az a célja, hogy öt-hét éven belül csatlakozhasson az EU-hoz - fejtette ki az elnök. Az árukapcsolást azonban a leghatározottabban visszautasította, nevezetesen azt, hogy az EU-tagságért cserébe Belgrád mondjon le Koszovóról, "saját területe egy részéről".
Úgy vélte, hamis az az albán érvelés, hogy Koszovó önállóvá válása minden problémát megoldana. Ellenkezőleg, szerinte Szerbia részeként Koszovónak nagyobb az esélye, hogy felépítse civil társadalmát, s Európa részévé váljon. Példaként felhozta, hogy a koszovói albánok hatvan százaléka, a tartományban élő szerbeknek pedig kilencven százaléka van munka nélkül, miközben a "legjobb gazdasági befektetés" a szervezett bűnözés.
Hasonló szellemben nyilatkozott Vuk Jeremic szerbiai külügyminiszter a Der Standard című osztrák lapnak. Szerinte Koszovó függetlenségének kinyilvánítása, illetőleg elismerése jelzésértékű lenne arra nézve, hogy az ENSZ alapelveit figyelmen kívül lehet hagyni. "Utoljára 1991-ben és 1992-ben történt ilyesmi" - mondta Szlovénia és Horvátország elszakadására célozva.
Arra a kérdésre, hogy megjegyzésével a polgárháború rémét kívánta-e felidézni, Jeremic azt válaszolta, hogy inkább "súlyos instabilitásról" beszélne. Nem hiszi, hogy fegyveres konfliktus fenyegetne, ám a "teljes ingatagság légkörében azt sem lehet kizárni". (mti)
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!