2019. október 22. keddElőd
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Egy duzzasztógát veszélyezteti az iszlám előtti idők perzsa örökségét?

2007. október 15. 13:44, utolsó frissítés: 13:44

II. (Nagy) Kürosz (Kr.e. 559-529) sírja két és fél ezer éve áll a dél-iráni Paszargada körüli síkságon, ám egy nemrégiben átadott gát és a gyűjtőmedence veszélyt jelenthet az ókori építményre. Növelheti a Siráz városa közelében fekvő térség levegőjének nedvességtartalmát, ami szerintük megrongálhatja a mészkő mauzóleumot.

A tiltakozók számára az új iráni duzzasztógát a nap perzselte romok közelében több mint egyszerűen bűntény a természet ellen: úgy érzik, hogy sérti az ország iszlám előtti identitását.

Ez túlzásnak tűnhet – hivatalos személyek képtelenségnek tartják –, de a gát miatt támadt heves viták mégis rávilágítanak azokra a mély kulturális törésvonalakra, amelyek az Iráni Iszlám Köztársaság iszlám előtti időkből fennmaradt műkincseinek megítélésében kimutathatók.

"Ez törvénytelen építkezés, amely kárt okoz kulturális örökségünknek" - mondta a gát ellen kampányoló Mohammad Ali Dadhah ügyvéd, a Nobel-békedíjjal kitüntetett Sirin Ebadi munkatársa. Azzal vádolja a hatóságokat, hogy nem fordítanak kellő figyelmet a 7. századi arab muzulmán invázió előtti időkből fennmaradt emlékekre, nem törődnek az iszlám előtti idők történelmével.

Mahmúd Ahmadinezsád
iráni elnök áprilisban avatta fel a Paszargadától mintegy hét kilométerre épült duzzasztógátat. Kürosz i.e a 6. században építette fel a fővárost és úgy tudják, hogy ott is temették el.

A kopasz, homokszínű hegyek övezte Paszargada egyike a világörökségbe felvett nyolc iráni műemléknek, bár nem maradt fenn olyan jó állapotban és külföldön nem is annyira híres, mint a Kürosz utódai által épített Perszepolisz.

Az irániak közül sokan legnagyobb történelmi hősüknek tekintik Küroszt, aki létrehozta az első világbirodalmat és toleranciával viseltetett a térség különböző vallásai iránt. Kürosz Kr.e 539-ben meghódította Babilóniát és szabadon engedte az ott fogságban tartott zsidókat. Neki tulajdonítják azt az agyagtáblára vésett rendeletet is, amelyet egyesek az emberi jogok első chartájának tekintenek.

Kormánytisztviselők azt állítják, a gátra szükség van ahhoz, hogy a gazdálkodók öntözni tudják földjeiket és azokon gabonát, rizst, paradicsomot és egyebeket termelhessenek. Megígérték, hogy éber figyelemmel kísérnek minden olyan éghajlati változást, amelyet a gát idézhet elő. Kiderült azonban, hogy a gátra nem valós mezőgazdasági problémák, hanem inkább a munkahelyteremtés miatt volt szükség.

Eszfandiar Rahim Masai iráni alelnök, az országos kulturális és műemléki bizottság elnöke úgy véli, hogy "az Iszlám Köztársaság ellenségei" állnak a tiltakozások mögött.

Kürosznak komoly kultusza volt Pahlavi sah uralma alatt, amit leginkább az 1979-ben hatalomra került iszlám forradalmárok kritizáltak. Az iszlám forradalmat követően Khomeini ajatollah zsarnoknak, hazugnak és homoszexuálisnak nevezte Küroszt, mi több, felszólított síremlékének és Perszepolisznak a lerombolására. (MTI/Reuters, The Huffington Post, Múlt-kor)

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

VilágRSS