2018. október 23. keddGyöngyi
13°Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Stresszesebbek leszünk: párás hőséget hoz a globális felmelegedés

2007. október 11. 15:28, utolsó frissítés: 15:28

A hőmérséklet mellett a levegő páratartalma is jelentősen emelkedik a globális klímaváltozás következtében. A felszín közeli légréteg nedvességtartalma - amitől a hőség szinte elviselhetetlen - három évized alatt 2,2 százalékkal emelkedett. A folyamat az emberi tevékenység keltette klímaváltozás egyik hatása - állítják brit és amerikai kutatók számítógépes modellvizsgálatok alapján a Nature című brit tudományos magazin legújabb számában megjelent tanulmányukban.

A nedvességtartalom növekedése veszélyes lehet, mert gyengíti a szervezet önhűtő képességét. "A párásodásnak nagy szerepe van a stresszhatásban, amelyet a globális felmelegedés következtében jelentkező hőség okoz" - mondta a kelet-angliai egyetemen kutató Nathan Gillett, a tanulmány egyik szerzője.

Az emberi tevékenység hatását szimulációs modellszámításokkal mutatták ki. Az első klímamodell olyan forgatókönyvön alapult, amely szerint kizárólag természetes úton kerülnek a légkörbe üvegházhatást keltő gázok a vizsgált időszakban. Az eredmények és a valódi mérések nem egyeztek. Ezután lefuttattak egy másik programot, amely abból indult ki, hogy csak az emberi tevékenység hatására növekszik a gázkoncentráció. Az így kapott eredmények sem vágtak össze a tényadatokkal.

A harmadik modell mindkét tényezőt számításba vette, a kiadott értékek és a valódi folyamatok adatai pedig csaknem teljesen megegyeztek.

Egy hónappal Gillették cikke előtt napvilágot látott egy másik tanulmány, amelynek szerzője ugyanezzel a módszerrel bizonyította, hogy növekedett az óceánok feletti légréteg páratartalma és a jelenség magán viseli az emberiség "ujjlenyomatát."

A klímakutatók így már tíz különböző szempontból látják az emberi tevékenységnek a bolygó környezetére kifejtett hatását. Ezek a felszíni hőmérséklet, a nedvességtartalom, az óceánok feletti vízpára, a teljes csapadékmennyiség, erdőtüzek, az állat-, illetve növényfajok változása, a föld vízelvezető képessége, a felső atmoszféra hőmérséklete és a világóceánok hőtartalma.

"Most már összeáll a kép" - mondta Ben Santer amerikai kutató, az óceánok feletti páratartalom változásáról szóló szeptemberi tanulmány szerzője. "Minden arra utal, hogy nem csupán természetes okok állnak az éghajlatváltozás hátterében."

Az ENSZ klímabizottságának (IPCC) előrejelzése alapján a század végére 12-24 százalékkal lesz több nyirkos, ragadós pára a levegőben. (MTI/AP)

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

VilágRSS