2019. október 22. keddElőd
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Több szolidaritást kérnek a német újraegyesítési évfordulón

2007. október 03. 13:33, utolsó frissítés: 13:33

Több szolidaritást sürgetett Németország nyugati és keleti része között Hans-Dietrich Genscher volt külügyminiszter. A német újraegyesülés tizenhetedik évfordulóján az egykori NDK-hoz tartozó keleti tartományok elmaradottabb helyzetére utalva hangsúlyozta: magától értetődő, hogy egy nemzeten belül az emberek segítik azokat, akik nehezebb körülmények között élnek. A liberális politikus szerint mindenekelőtt a képzés területén van szükség az eddiginél több befektetésre, a Németország keleti feléből történő elvándorlás ugyanis csakis így szüntethető meg.

Az NDK-s múlt feldolgozását sürgette Angela Merkel német kancellár. A kormányfő annak a nézetnek adott hangot, hogy nem elegendő a keleti tartományok gazdasági felvirágoztatása, hanem további erőfeszítéseket kell tenni a demokrácia és a polgári társadalom megszilárdítására Németország keleti felében.

A kancellár – aki maga is Németország keleti felében nőtt fel, tanulmányait is ott végezte, majd az egyik keletnémet ellenzéki mozgalom tagja lett – ismét a keleti tartományok gazdasági felzárkóztatását nevezte a legfőbb feladatnak. Kiállt az egykori NDK-hoz tartozó tartományok


pénzügyi megsegítését célzó, úgynevezett szolidaritási paktum

mellett. A 2001-ben elfogadott, immár második ilyen jellegű vállalás keretében a szövetségi kormány a térség megsegítésére 2020-ig 156,5 milliárd eurót irányzott elő. A kancellár saját pártjában, a Német Kereszténydemokrata Unióban (CDU) mind többen sürgetik a paktum fokozatos megszüntetését.

Nagy visszhangot váltott ki az egykori hírhedt keletnémet állambiztonsági minisztérium, a Stasi megmaradt aktáit gondozó szövetségi intézmény, az úgynevezett Birthler-hatóság korábbi vezetőjének, Joachim Gauck lelkésznek a nyilatkozata. Gauck – aki 2000-ig vezette a szóban forgó hivatalt, majd az egykori keletnémet polgárjogi aktivista, Marianne Birthler lépett a helyébe – egy interjúban kijelentette: a keleti tartományokban a több évtizedes diktatúra után sokan nem tudnak mit kezdeni a szabadsággal,


inkább tartanak tőle, ahelyett, hogy örülnének neki.

Az egyesítés 17 éves évfordulójára időzítette az ARD közszolgálati televízió egy kétrészes, megtörtént eseményeken alapuló film vetítését. A Checkpoint Charlie asszonya (Die Frau von Checkpoint Charlie) dokumentumdráma az egykori NDK összeomlása előtt a megszállt Berlinben játszódik. 1961 és 1990 között külföldiek kizárólag a Checkpoint Charlie nevű határponton kelhettek át Kelet- és Nyugat-Berlin között, ugyanakkor ez a hely lett a szabadság szimbóluma a keletnémetek számára, akik megpróbáltak megszökni a zsarnokság elől.

Jutta Gallus egy sikertelen szökési kísérlet után két évet töltött az egykori NDK egyik leghírhedtebb női börtönében, majd a kommunista hatóságok nyugatra toloncolták, elszakítva két kiskorú lányától. 1984-től Jutta szinte minden nap


tüntetett a Checkpoint Charlie-nál, nyakában egy hatalmas táblával,

s rajta a felirattal: "Adjátok vissza gyermekeimet!" A két lányt a keletnémet hatóságok végül 1988. augusztus 25-én visszaadták az édesanyának. A kommunista diktatúra következtében több ezer család szakadt szét, mintegy 90 ezren próbáltak menekülni, s ezreket öltek meg. A kommunizmus időszakát először Florian Henckel von Donnersmarck A mások élete (Das Leben der Anderen) című, Oscar-díjat is nyert filmje próbálta feldolgozni.

Az ARD filmje hatalmas vitát indított el Németországban. Politikusok, történészek, társadalomtudósok egymás után döbbennek rá arra, hogy igazából hátra van még a múlt feldolgozása. Több ilyen film – és hasonló kísérlet – szükséges ahhoz, hogy az egykori NDK-hoz tartozó tartományok lakói közül is mind kevesebben "sírják vissza" az 1990 előtti, kommunista rendszert – állapítja meg az MTI tudósítója. (mti)

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

VilágRSS