2019. június 18. keddArnold, Levente
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

"A szlovákok még nem készek másként értelmezni a történelmet"

2007. szeptember 28. 10:20, utolsó frissítés: 10:20

Elképzelhetetlen, hogy a szlovák társadalom jelenleg megbánást tanúsítson a magyarok iránt a hatvan évvel ezelőtt történtek miatt, a szlovákok még nem készek másként értelmezni a történelmet - mondta Stefan Sutaj, a Szlovák Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének vezetője csütörtökön Budapesten.

A történész a Magyar sors Csehszlovákiában című nemzetközi konferencián azt mondta: a szlovák társadalom azért nem kész másként értelmezni a hatvan évvel ezelőtt Csehszlovákiában történteket, mert


csak a legutóbb megjelent tankönyvek írnak arról,

hogy a magyarokkal szemben erőszakos események történtek. Ha az emberek tájékozottabbak lesznek a történelemről, az a politikusok megnyilatkozásait is módosíthatja - fűzte hozzá. Amíg a történelemmel politikusok és nem történészek foglalkoznak, addig a megértés akadályba ütközik - mondta a szakértő.

Ugyanakkor a XX. század közepén történteket másként értékelik a történészek is: például a bécsi döntés utáni területátrendezést a szlovák történészek elcsatolásként, a magyarok a területek visszatéréseként nevezik - hangsúlyozta Stefan Sutaj.

A történész az előadás után nyilatkozva a Benes-dekrétumok szlovák megerősítéséről azt mondta: a szlovák társadalom és politika - hasonlóan a magyarhoz - nem felkészült még az ilyen lépésekre.

Az MTI kérdésére a szakember hangsúlyozta: ma már nem léteznek a Benes-dekrétumok, a jelenlegi szlovák jogrendben semmi nincs az akkori rendeletekből. A hatályos állampolgárságról szóló törvény nem is hivatkozik a dekrétumokra - tette hozzá.

Az elmúlt években végzett, Benes-dekrétumokkal kapcsolatos szociológiai felmérés azt mutatatta, hogy a szlovák megkérdezettek jelentős része úgy gondolja: nem kell bocsánatot kérnie Szlovákiának a magyaroktól a dekrétumok miatt,


a magyaroknak viszont bűnbánónak kellene lenniük

a bécsi döntés miatti területmódosítások miatt. A magyar megkérdezettek pedig azt hangsúlyozták, hogy szlovákoknak bocsánatot kellene kérniük a Benes-dekrétumok miatt, a bécsi döntés pedig nem jelent semmit - tette hozzá a távirati iroda további kérdésére.

Helená Nosková, a Cseh Tudományos Akadémia munkatársa az MTI kérdésére a konferencián hangsúlyozta: a Benes-dekrétumokat az akkori kor történelmi viszonyait figyelembe véve kell értékelni, napjainkban ezek nem elfogadhatóak. A szakértő szerint előbb-utóbb valakinek bocsánatot kell kérnie a határozatok miatt, ez igaz a magyar-szlovák és a cseh-német viszonyra is - tette hozzá.

A konferencián Izsák Lajos, az ELTE Történeti Intézetének igazgatója elmondta: az 1947 áprilisában kezdődött, három hónapon át tartó lakosságcsere alatt 73 ezer szlovák hagyta el Magyarországot, és Szlovákiából mintegy 90 ezer magyart űztek el, de a megtorlások elől már korábban is több tízezer magyar menekült el szülőföldjéről. A második világháború után ugyanis több mint húszezer magyart őriztek internáló táborokban Csehszlovákiában, nem voltak ritkák az egyéni és a tömeges kivégzések sem - tette hozzá. (mti)

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

VilágRSS