2019. június 18. keddArnold, Levente
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Szentesítették a Benes-dekrétumok érinthetetlenségét

2007. szeptember 20. 19:26, utolsó frissítés: 19:26

Határozatban szentesítette csütörtökön a szlovák parlament a felvidéki magyarok és a németek II. világháború utáni meghurcoltatását törvényesítő Benes-dekrétumok érinthetetlenségét. A szlovák honatyák a határozat mellett, az MKP húsz képviselője ellene szavazott.

A kormányhoz tartozó nacionalista erő, a Ján Slota vezette Szlovák Nemzeti Párt (SNS) indítványa nyomán immár ilyen dokumentummal védelmezett dekrétumok alapján a háború utáni Csehszlovákiában a magyarokat és a németeket megfosztották állampolgárságuktól, kitelepítették, csehországi kényszermunkára hurcolták el őket, s történt mindez a kollektív bűnösség elvei szerint, amely elv az Európai Unió számára deklaráltan elfogadhatatlan.

Slota pártja a szlovák parlamenti pártok erőteljes támogatásával, a Magyar Koalíció Pártja (MKP) törekvései ellenében érte el a dekrétumok érinthetetlenségének törvényesített védelmét. Az indítványozó szerint a parlamenti határozatra azért van szükség, mert a szlovákiai magyarok politikai képviselői és egyes magyarországi szervezetek időnként a dekrétumok felülbírálását szorgalmazzák, és


jóvátételi igényeket hangoztatnak.

A 150 tagú törvényhozás 141 jelen levő képviselője közül százhúszan a határozat mellett szavaztak, egy képviselő nem szavazott. A határozat ellen csak a Magyar Koalíció Pártjának húsz képviselője - a teljes magyar frakció - szavazott.

A dekrétumok kérdésében a szlovák politikai színtéren tartós a nézetazonosság: értelmezésük szerint a - tucatnyi rendelkezésében ma is hatályos - dekrétumok a II. világháború utáni európai rendezés, a "nácitlanító" intézkedések részét képezik, ezért most a megerősítő határozat az 1945-1948 között meghurcoltak kollektív háborús bűnösségét is megerősítő szándékot igazol, jóllehet a határozat preambulumában helyet kapott egy mondat, amely szerint ezzel együtt "a kollektív bűnösség elvét elutasítja" a parlament. Ezt az MKP is megszavazta, de a továbbiakat már nem.

Bárdos Gyula, az MKP frakcióvezetője az MTI-nek ezt mondta: "Bármennyire is hihetetlen, de tény: három évvel Szlovákia uniós csatlakozása után a szlovák törvényhozás ma megerősítette a kollektív bűnösség elvét." Bárdos


cinikus és álszent ellentmondásnak minősítette,

hogy miközben a szlovák honatyák megpróbálnak elhatárolódni a kollektív bűnösség elvétől, a határozat harmadik pontjában leszögezik, hogy a dekrétumokból "eredő jogi- és tulajdonviszonyok megkérdőjelezhetetlenek, érinthetetlenek és megváltoztathatatlanok".

Az MKP a közelmúltban ismét felvetette a dekrétumok megnyitásának kérdését, ezzel együtt pedig a meghurcoltak jelképes kártérítésének szükségességét, majd egy szlovák-magyar megbékélési indítvány - kölcsönös bocsánatkérést is felvető - szövegtervezetét juttatta el mindkét parlament házelnökének, illetve a parlamentek valamennyi frakciójának.

Noha magyar részről egyértelműen békülékenységet jelző vélemények hangzottak el, a szlovák politikai erők a leghatározottabban elzárkóztak attól, hogy bármely magyartól is bocsánatot kérjenek, ellenben igen határozottan adtak hangot annak, hogy a magyarok igenis bocsánatkéréssel tartoznak a szlovákoknak. Robert Fico kormányfő egyenesen "égbekiáltó pimaszságnak" nevezte azt az elvárást, hogy a szlovákok is kövessék meg a magyarokat.

A csütörtöki szavazást követően Csáky Pál, az MKP elnöke az MTI-nek elmondta: "A szlovák parlament ma hatvan évvel forgatta vissza Szlovákia történelmének óramutatóit. Sajnálatosnak tartjuk, hogy a szlovák honatyák ilyen dokumentumhoz adták a nevüket, jóllehet a határozatnak törvényi jogereje nincs, ilyen tekintetben egy darab papír csupán, amely azonban letagadhatatlanul tanúsítja


a mai modern Európában elfogadhatatlan gondolkodást."

A szlovák parlamenti határozat ellen európai parlamenti képviselők máris tiltakoztak. Bauer Edit szlovákiai néppárti, Gál Kinga magyar néppárti, Ewa Klamt és Manfred Weber német néppárti, valamint Kósáné Kovács Magda magyar szocialista képviselő levelet intézett Jean-Marie Cavadához, az Európai Parlament állampolgári joggal foglalkozó bizottságának (LIBE) elnökéhez. Ebben azt kérik tőle, hívja fel Hans-Gert Pöttering parlamenti elnök figyelmét erre a - megfogalmazásuk szerint - szégyenteljes pozsonyi határozatra, amely a levél írásakor még csak határozati javaslat volt. (mti)

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

VilágRSS