Koszovó függetlenségének kikiáltása háborúhoz vezethet Tadic szerint
2007. szeptember 20. 11:06, utolsó frissítés: 11:06
Akár háborúhoz is vezethet, ha Koszovó egyoldalúan kikiáltja függetlenségét - véli a szerb államfő. Boris Tadic a Hospodárské Noviny cseh gazdasági és politikai napilapnak nyilatkozott. A politikus arra a kérdésre válaszolt, milyen következményekkel járhatna Koszovó önállóságának a kikiáltása. Megjegyezte: a háború a múltban gyakori következménye volt az ilyen folyamatoknak.
Ez a "legrosszabb forgatókönyv", amelyet el kell kerülni - állította a szerb államfő. Szerinte a koszovói albánok és a szerbek meg tudnának egyezni egy kompromisszumos megoldásban, ha néhány európai és amerikai politikus nem támogatná az albánok igyekezetét a tartomány önállóságának a kikiáltására. Amíg a koszovói albánok érzik a külföld támogatását, nem lesznek hajlandóak leülni a tárgyalóasztalhoz és kompromisszumot kötni.
A szerb államfő szerint a Martti Ahtisaari ENSZ-különmegbízott vezette eddigi tárgyalási folyamat "teljesen hibás" volt, s eredménye egy olyan terv, amely Szerbia számára elfogadhatatlan, mert sérti a nemzetközi jogrendet. Bírálta az Ahtisaari-csapat egyik meg nem nevezett tagjának a kijelentését, miszerint azért kell a koszovói albánoknak függetlenséget adni, mert máskülönben erőszakot alkalmazhatnának.
"Ez buzdítás az összes szeparatista számára,
mert e szerint az állítás szerint az erőszak a legjobb eszköz céljaik eléréséhez" - jelentette ki Tadic. Kizártnak tartja, hogy Szerbia Koszovó kérdésében megváltoztathatná álláspontját egy esetleges gyors európai uniós meghívás miatt.
"Ez nem lehetséges. Itt semmiféle ilyen üzletről nincs szó" - jelentette ki az elnök, és leszögezte: Koszovó sosem volt önálló köztársaság, mindig csak Szerbia tartománya. Azt is megjegyezte, hogy Szerbia és Csehország álláspontja Koszovó jövőbeli státusát illetően eltér egymástól.
A NATO minden helyzetre felkészült Koszovóban
- hangoztatta a szövetség szóvivője szerdai brüsszeli sajtótájékoztatóján. Semmilyen helyzet nem érhet váratlanul, megfelelő erők, tervek és szükség esetén tartalékok is rendelkezésére állnak - szögezte le James Appathurai szóvivő. A szövetség adott esetben határozottan fellép, az erőszakot nem tűri el - tette hozzá, egyetértve azzal, hogy a döntés közeledtével növekszik a nyomás mindkét félen.
A szövetség a nyolc évvel ezelőtti hadművelet óta lényegében folyamatosan jelentős erőt állomásoztat a tartományban. A NATO vezetése alatt álló, jelenleg mintegy 16 ezer főnyi nemzetközi erő (KFOR) már korábban jelezte: felkészült arra, hogy fokozódhat a nyugtalanság a lakosság körében, így a közelmúltban megerősítették az őrjáratokat, és ellenőrizték a vészhelyzetekre kidolgozott terveket.
Nyugati elemzők jelentős része szerint a stabilitást hosszú távon éppen az szolgálná jobban, ha az albán többségű Koszovó a lehető legkevésbé függne a szerb kormányzattól. Az Európai Unió, Oroszország és az Egyesült Államok december elején terjesztenek közös javaslatot a státus kérdésére az ENSZ elé. (mti)
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!