2019. október 16. szerdaGál
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Fejmosás a mindenkori magyar politikai elitnek

2007. szeptember 19. 12:34, utolsó frissítés: 12:34

Egyetértettek a jelenlegi politikai elit tevékenységének bírálatában a XXI. Század Intézet kedden rendezett kerekasztal-beszélgetésének résztvevői, köztük az egykori Horn- illetve Orbán-kormány egy-egy volt minisztere.

A Kihívások válasz nélkül címmel meghirdetett beszélgetésen Békesi László közgazdász, a Horn-kormány első pénzügyminisztere, Gerő András történész, Schmidt Mária történész, a XX. és XXI. Század Intézet, valamint a Terror Háza Múzeum főigazgatója, valamint Stumpf István politológus, az Orbán-kormány kancelláriaminisztere vett részt. Egyetértettek abban is, hogy Magyarország jelenlegi gazdasági, politikai helyzete, morális állapota súlyos aggodalomra ad okot.

Az elsőként felszólaló Békesi László azt elemezte, hogy napjainkban a nemzeti gazdaságpolitikák megfogalmazóinak mozgásterét szigorú korlátok szűkítik le, lényegében két modell között van választási lehetőség. A gazdasági növekedést, a modernizációt állítsák-e központba, vagy a rendelkezésre álló jövedelmek elosztásának kérdését.

Békesi László szerint a gazdasági növekedésnek elsőbbséget biztosító modell többé-kevés dinamikus, fenntartható fejlődést eredményez, míg a második modellben a gazdasági válságok elkerülhetők ugyan, de gazdasági fejlődés helyett inkább stagnálással kell számolni. A magyar kormányok közül szóban mindegyik az első modell mellett foglalt állást, ám


a valóságban a második modellt valósította, illetve valósítja meg

- jelentette ki Békesi László. Szerinte, ameddig ez a helyzet nem változik meg, Magyarországnak esélye sincs arra, hogy 15-20 éven belül felzárkózzon Európa "boldogabbik feléhez".

Gerő András azt a tételt állította fel, hogy Magyarországon a fantáziátlan kormányzat áll szemben a lusta ellenzékkel. Bármely politikai elitet a körülmények kényszerítenek a reformokra, és mivel a jelenlegi "lusta ellenzék" a semmit kínálja, a kormány megtehette, hogy csak technokrata lehetőségekben gondolkodjon: kizárólag azt nézze, hogy minden területen költségeket fogjon meg.

A történész szerint Magyarország számára az lenne a kiút, ha politikai üggyé válnának a mai világ civilizációs kérdései. Példaként említette, hogy a magyar lakosság jelentős része lég-, illetve zajszennyezett területen él, rendkívül magas az allergiában szenvedők száma, kevesen vesznek részt átképzésben, az ország lakosságának 60 százaléka soha nem használt internetet. Nincs "öregségi ipar", teljes egészében a családokra marad a magukat ellátni nem képes idős emberek gondja.

Úgy vélte, hosszú távon az fogja megnyerni a magyarok bizalmát, aki ezeket a kérdéseket politikává tudja formálni. Jelszót is megfogalmazott: Éljen a magyar... tíz évvel tovább!

Schmidt Mária szerint gazdasági, vezetési, bizalmi és politikai válságban van az ország. A politikai elit egy része teljesen alkalmatlan az ország vezetésére, az értelmiségi elit és a médiaelit egy része szintén nem látja el feladatát. A történész arra hívta fel a figyelmet, hogy Magyarországon a helyzet mindig akkor fordult jobbra, amikor az elit a kiegyezésre törekedett. Így volt 1867-ben, majd a XX. század húszas éveinek végén és a Kádár-korszakban, a hatvanas évek közepén.

"Kis eredményeket kell elérni, kis lépésekkel, jó lenne most már valami elérhető, apró célokat kitűzni" - mondta, de rögtön hozzátette: két táborra szakadt az ország,


kiegyezés helyett a konfrontáció irányába halad.

Stumpf István az egész politikai osztályról szólt, amikor arról beszélt, hogy az felélte politikai tőkéjét. Amikor különösen szükség lenne a feltételek és lehetőség tisztességes egybevetésén alapuló reálpolitikára, a pártok látványpolitikát folytatnak, csak választási ciklusokban tudnak gondolkodni. A mai politikai rendszer a rövid távú érdekek fogságába került, s ha innen nem sikerült kiszabadítani, nem lehet hosszú távra szóló megoldásra számítani - tette hozzá. (mti)

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

VilágRSS