2019. július 16. keddValter
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Támogatja az új magyar nemzetstratégiát a KMKF

2007. szeptember 14. 14:04, utolsó frissítés: 2007. szeptember 16. 03:40

A határon túli magyar szervezetek támogatják a nemzetpolitikai stratégiát és az erről szóló nyilatkozatot, a vajdasági és kárpátaljai szervezet azonban további egyeztetést szeretne a schengeni csatlakozás hatásairól. A politikusok a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának (KMKF) pénteki ülésén nyilatkoztak az MTI-nek.

Markó Béla RMDSZ-elnök szerint sikerült kidolgozni egy olyan nemzetstratégiai dokumentumot, amely közös nevezőre juttatja a határon túli közösségeket. A megállapodás kulcsszava a fejlesztés: az egységes fejlesztéspolitikára helyezi a hangsúlyt, de a támogatások esetében nem lehet egyformán kezelni a különböző közösségeket, így a vajdasági és a kárpátaljai magyarság már ma is arányaiban több támogatásban részesül – tette hozzá az RMDSZ elnöke.

Csáky Pál, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja (MKP) elnöke, volt szlovák miniszterelnök-helyettes az MTI-nek hangsúlyozta: örül annak, hogy megvalósul a kezdeményezés és reméli, hogy az Országgyűlésben ötpárti támogatást élvez majd a stratégia.

A szlovákiai magyar politikus kiemelte: olyan megoldásokat kell találni, hogy az előnyösebb helyzetbe kerülő közösségek támogassák a hátrányosabb körülmények közé kerülőket, például Magyarország schengeni csatlakozása után. Egyetért azzal, hogy e tekintetben is kiemelten kezelje a magyar kormány Kárpátalját és a Vajdaságot. A felvidéki magyarok számára ma már a gazdasági együttműködések a legfontosabbak az anyaországgal – tette hozzá.

Tóth Tivadar, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) frakcióvezetője elmondta: teljes mértékben támogatják a stratégiát, hiszen minden javaslatuk beépült a tervezetbe, továbbra is problémásnak látja azonban a schengeni csatlakozás utáni helyzetet.

Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke szerint is kezelni kell a schengeni problémát, meg kell akadályozni a vasfüggöny kialakulását. A vezető kiemelte: egy ilyen nyilatkozatban az a szándék a lényeges, hogy elmozdulás legyen a 2004-es népszavazás után kialakult holtpontról.

Dupka György, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) alelnöke hangsúlyozta: pártja teljes mértékben támogatja a stratégiát. A vezető kiemelte: szeretnék, ha országgyűlési határozat, vagy törvény is születne a dokumentum alapján Magyarországon. Az alelnök rámutatott: rendezni kell a kárpátaljai magyarság schengeni csatlakozás utáni helyzetét.

A KMKF a határon túli magyarság képviselői és az Európai Parlamentben mandátummal rendelkező magyarok egyeztető fóruma. A fórum összehívását 2003. szeptemberében kezdeményezte Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke. Azóta a testület évente egyszer ülésezik, a tanácskozást a KMKF Állandó Bizottsága készíti elő.

Szili Katalint a KMKF tavalyi plenáris ülése kérte fel egy olyan stratégiai vitaanyag kidolgozására, amely áttekinti, hogy az európai integráció milyen, eddig kihasználatlan lehetőségeket rejt a magyar-magyar kapcsolatok további erősítésére és a közös érdekek hatékonyabb érvényesítésére. Ezt a nem nyilvános dokumentumot a KMKF albizottságai és az állandó bizottsága már megvitatták.


Mi áll a tervezetben?

A tervezetből kiderül, hogy a nemzetpolitika stratégiai távlatait és irányait lefektető, törvényi szintű jogszabály a Kárpát-medencei magyarság politikai közössége által kidolgozott követendő tájékozódási és célrendszert állítana fel a Magyar Köztársaság számára.

A dokumentum több konkrét intézkedést is javasol. Ilyen többek között az, hogy a politikai egyeztetés mellett hozzanak létre olyan véleménynyilvánító fórumokat, amelyeken a civil szféra, az egyházak és a fejlesztési együttműködésbe bevont régiók is részt vehetnek. A gyors egyeztetést kívánó ügyek intézése érdekében, a dokumentum szerint célszerű megvizsgálni a határon túli magyar közösségek állandó és intézményes budapesti képviseletének létrehozását.

A tervezet szerint fontos lenne a magyar közösségek brüsszeli lobbiirodájának létrehozása, és minden fontosabb magyar külképviselet egy beosztott diplomatájának munkaköri leírásában a nemzetpolitikai érdekérvényesítéssel kapcsolatos feladatok megjelenítése.

Indokolt megvizsgálni egy, a Magyarok Világszövetsége korábbi funkcióinál szélesebb skálán működő, köztestületi jogi státusszal rendelkező átfogó, állandó képviseleti és kulturális világszervezet létrehozását, amelyet főleg a "nyugati" és egyéb, világszórványban élők szorgalmaznak - olvasható a javaslatban.

A tervezet kitér arra, a nemzetpolitikai érdekérvényesítés hitelessége és kiszámíthatósága érdekében az Országgyűlésnek ki kell dolgoznia egy dokumentum tervezetét, amely a magyar nemzet hosszú távú jövőképét tartalmazza, vagyis meghatározza azt az állapotot, amelynek megvalósulása a jelenlegi államhatárok fennállása mellett is megfelelő megoldást jelent a határon túli magyar közösségek kisebbségi léthelyzetéből eredő problémákra, és egyben kitér a Kárpát-medencei magyarság migrációs stratégiájának a kérdésére.

Az MTI úgy tudja: ha elfogadja a koncepciót a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma, akkor Szili Katalin ennek alapján nemzetpolitikai törvény terjeszt az Országgyűlés elé.


Gémesi: szó sem lehet a MÁÉRT újjáélesztéséről

Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal szakállamtitkára azt mondta: a kormány nyitott arra, hogy tárgyaljon a javaslatról, ha majd elkészül annak végleges, már elfogadott változata. A tervezettel kapcsolatban megjegyezte: semmilyen szempontból nem támogatnák a Magyar Állandó Értekezlet felélesztését, vagy egy ehhez hasonló intézmény létrehozását. Azzal indokolta, hogy a Máért utolsó ülésein kiderült, hogy az intézményt belpolitikai célokra használták, de ezt nem a kormány tette.

Gémesi Ferenc kérdésesnek tartotta a brüsszeli lobbiiroda létrehozásának ötletét, illetve egy, a Magyarok Világszövetségéhez hasonló szervezet létrehozását. Utóbbival kapcsolatban úgy vélekedett, hogy az MVSZ kiszolgáltatta magát egyéni és politikai céloknak és nem garantálható, hogy ez nem történne meg újra egy hasonló szervezettel.

A határon túli magyar szervezetek budapesti irodájának tervével kapcsolatban annyit mondott, nem tudja, ez milyen többletet tudna adni a jelenlegi helyzethez képest, amikor ő hetente-kéthetente egyeztet a kormány különböző szintű vezetőivel. (mti)

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

VilágRSS