ENSZ-nyilatkozat az őshonos népek védelméről

Az ENSZ-közgyűlés csütörtökön nem kötelező erejű nyilatkozatot tett közzé, amelynek célja a világban élő mintegy 370 millió őslakos jogainak védelme.

Az őshonos népek tagjainak megkülönböztetés elleni védelméről, valamint az önrendelkezéshez való jogáról, a földterülethez és a földben rejlő ásványkincsekhez való jogáról is rendelkezik a nyilatkozat.

A még húsz évvel korábban kezdeményezett deklarációt 141 támogató és négy ellenszavazattal, 11 tartózkodás mellett fogadta el az összesen 192 tagú közgyűlés. Négy olyan ország - Ausztrália, Új-Zéland, Kanada és az Egyesült Államok - szavazott nemmel, ahol őslakos népcsoportok jelentős természeti erőforrások felett rendelkeznek.

Csak azután kapta meg a javaslat a többségi támogatást, hogy kiegészítették egy rendelkezéssel, amely kimondja: az őshonos népek jogainak gyakorlása nem vezethet szuverén államok politikai és területi egységének korlátozásához.

A nyilatkozat szerint azok helyett a földterületek helyett, amelyekről elűzték őket, más földterületekre tarthatnak igényt, vagy más formában kérhetnek kártérítést érte. Földjüket sem katonai célra, sem - mint az a múltban gyakran előfordult - veszélyes hulladékok tárolása céljára nem lehet kisajátítani, felhasználásának módjáról egyedül ők jogosultak dönteni.

Kötelezővé akkor válik a nyilatkozat, ha azt az egyes államok belső joguk részévé teszik.

Az ENSZ tájékoztatása szerint napjainkban hetven, önálló nyelvvel, kultúrával, hagyományokkal és vallással rendelkező őshonos nép él a Földön. Bolíviában például a lakosság nyolcvan százalékát alkotják az őslakos ajmara indiánok, de vannak olyan országok is, ahol néhány tucat főnyire zsugorodott az őshonos népek aránya. (MTI/AFP/dpa)