2019. július 20. szombatIllés
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Sólyom: ne az árpádsávos lobogóval fejezzék ki az ellenzékiséget

2007. szeptember 10. 16:20, utolsó frissítés: 16:22

A magyar köztársasági elnök hétfőn a parlamentben felszólított arra, hogy aki ellenzékiségét akarja kifejezni vagy nem tartja magyarságához elegendőnek a nemzeti zászlót, az a halottak és a túlélők fájdalma iránti tiszteletből ne az árpádsávos zászlót válassza jelképül. Sólyom László napirend előtt szólalt fel, az őszi ülésszak kezdetén.


Az alkotmányosság nem tűri az erőszakot,

ezért az erőszakot és az erőszak közvetlen érzelmi előkészítését büntetni kell - mondta beszédében az államfő. Sólyom László szerint ahogy a nemzeti jelzőt nem sajátíthatja ki egyetlen párt vagy politikai irányzat sem, úgy az antifasiszta minősítést sem. "Nagy kár az országot újabb és újabb jelzőkkel két részre osztani, nemzetiekre és nemzetietlenekre, előrenézőkre és hátratekintőkre, antifasisztákra és fasisztákra" - jelentette ki.

Az államfő közölte: az antifasiszta kormány ellen tüntetők nem a kormány antifasizmusát kifogásolják, és egyáltalán nem fasiszták.

Kiemelte, hogy a jogállam próbája lesz, miként dolgozza fel az igazságszolgáltatás a tavaly szeptemberben, de főleg az október 23-i tüntetéseken történteket. Jogállamban a bűnt meg kell büntetni, mérlegelve minden súlyosbító és enyhítő körülményt - tette hozzá. Sólyom László beszélt arról, hogy "a sajtóból megismerve néhány vádiratot"


megrendítően súlyos jogsértéseket követtek el rendőrök.

Ehhez képest nagyon kevés ügy jut el a bírósági tárgyalásig, mert az elkövetőket nem tudja azonosítani az ügyészség, és ebben a rendőrség egyáltalán nem együttműködő - jegyezte meg.

A radikális jobboldaltól való félelem napirendre kerüléséről szólva a köztársasági elnök hangsúlyozta: a veszély eltúlzását és ezzel a félelem növelését káros manipulációnak tartja és elítéli.

Beszédében az államfő felszólított arra, hogy a halottak iránti és a túlélők fájdalma iránti tiszteletből


ne az árpádsávos zászlót válassza jelképül,

aki ki akarja fejezni ellenzékiségét, vagy nem tartja magyarságához elegendőnek a nemzeti zászlót.

Kitért arra is, hogy a kormány a véleménynyilvánítási szabadság, a gyülekezés és az egyesülési jog korlátozására készül. Sólyom László azt mondta, a demokráciának sokkal nagyobb szolgálatot teszünk, ha a radikális jobboldalt nem az alapvető politikai jogok szűkítésével próbáljuk visszaszorítani. Ezt ugyanis nem lehet úgy megtenni, hogy ne korlátoznánk mindenki szabadságát is - jegyezte meg.

Sólyom László arra figyelmeztetett, hogy a közvélemény-kutatások szerint a lakosság bizalma alapvetően megrendült a politikában. Hozzátette: mély pártpolitikai megosztottság tapasztalható, amely azonban leginkább érzelmi, sőt indulati alapú. Szerinte bizalom, társadalmi támogatás nélkül nem lehet a még oly szükséges reformokat sem elfogadtatni. Bármely hosszabb távú politikai együttműködés és elköteleződés bizalmat feltételez - mondta, majd hozzátette: a bizalomnak mindenek előtt az alapintézményekben kell meglennie, minden más erre épülhet.

Természetesnek nevezte, hogy a politika ideológiákat és szimbólumokat használ, jelszavakkal mozgósít és tart össze, érzelmekre is épít. Azonban, mint mondta, az egyes tetteket nem lehet csak annak alapján minősíteni, milyen jelvényt tesz ki valaki. Véleménye szerint "a 23 millió románnal való fenyegetés például tipikus szélsőjobboldali érvelés volt".

Az államfő szerint nagy szolgálatot tett Magyarország nemzetközi jó hírének Eörsi Mátyás, a Szabad Demokraták Szövetsége frakcióvezetője, aki nagykövetek jelenlétében tisztázta:


Magyarországon nincs fasizmus, és nincs fasiszta veszély sem.

De ha nincs, és nem fenyeget fasizmus, mi van, és mi fenyeget Magyarországon? - tette fel a kérdést Sólyom László. "A szakkifejezést használva: a radikális jobboldal van jelen, pártokkal, mozgalmakkal és látványos akciókkal" - mondta. Hozzátette: a radikális jobboldal veszélye éppen abban rejlik, hogy ideológiává és programmá teszi az emberek közötti megkülönböztetést, s mivel ez az emberi méltóság alapeszméjével szemben áll, elfogadhatatlan.

A köztársasági elnök szerint a legrosszabb helyzet akkor volt, amikor a MIÉP bekerült a parlamentbe az 1998 és 2002 közötti ciklusra, azóta azonban kiesett az Országgyűlésből.

Mint elhangzott, sok országban masíroznak szélsőségesek, működnek pártjaik; sőt van, ahol szörnyű bűncselekményeket követtek el, felgyújtottak zsinagógákat és a bevándorlók szállását - és mégis, mindezek ellenére nem kételkedik senki ezen országok demokratikus jellegében, és fel sem merül, hogy az megváltozhatna. Sólyom László magyarázatként azt mondta, azért van ez így, mert


ezekben az országokban az alkotmányos alapok szilárdak.

Sólyom László legutóbb tavaly július 3-án szólalt fel az Országgyűlésben, mielőtt a parlament leszavazta volna legfőbb ügyész jelöltjét, Horányi Miklóst. Az államfő ezen kívül még kétszer, tavaly május 16-án, az Országgyűlés alakuló ülésén és 2005. június 7-én, államfői eskütételét követően mondott parlamenti beszédet. (mti)

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

VilágRSS