2019. június 18. keddArnold, Levente
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Magyar szakemberek Koszovóról: az elszakadás de facto már végbement

2007. június 15. 13:45, utolsó frissítés: 13:45

Csak középtávon oldódhat meg a koszovói kérdés, a tartomány jövőjének rendezésével megszűnhet az utolsó forró pont az 1991-ben kezdődött balkáni válságban - mutattak rá az MTI-nek nyilatkozó szakértők. Szilágyi Imre, a Magyar Külügyi Intézet főmunkatársa és Juhász József, az ELTE Kelet-Európa Története Tanszék docense egyetértett abban, hogy


nem képzelhető el más alternatíva,

mint Koszovó valamilyen szintű függetlenedése Szerbiától. Juhász József hangsúlyozta, hogy az elszakadás de facto már végbement, nincs tehát más megoldás, minthogy törvényesítsék a függetlenséget. Ráadásul a koszovói albán színtéren nincs olyan szereplő, aki elfogadna egy bármilyen - akár gyenge - államközösséget megoldásként - tette hozzá.

Szilágyi Imre szerint a legnagyobb probléma, hogy sokan kompromisszumos megoldást szeretnének találni, ehelyett azonban az egyik vagy másik verzió mellett kell letenni a voksot. Ám könnyebb ellenőrizni egy önálló Koszovót - kétmillió lakosával -, mint a Szerbián belül maradó tartomány biztonságát.

Szilágyi Imre szerint biztonságpolitikai és gazdasági szempontból is érdekes az a kérdés, hogy


mit kezdene Koszovó a függetlenséggel.

Habár a tartomány ásványkincsekben gazdag, gazdasága katasztrofális helyzetben van, tehát csak nemzetközi pénzügyi segítséggel lehetne talpra állítani. Ráadásul amíg nincs stabilitás, addig a befektetők is csak szórványosan jelennek meg - tette hozzá. Biztonságpolitikai szempontból is komoly kihívások előtt áll a tartomány, hiszen éles ellentétek vannak a szerbek és az albánok között - húzta alá a szakember.

Juhász József szerint Koszovónak semmivel nincs rosszabb esélye, hogy megálljon a saját lábán, mint a régió bármely más államának. A tartományban több-kevesebb sikerrel már működik egyfajta önkormányzatiság, a függetlenedéskor azonban folyamatos nemzetközi felügyeletet kellene biztosítani, így lehetne garantálni a megfelelő kisebbségvédelmet is. A helyi politikai elitnek ugyanakkor mindenképpen fejlődnie kell - emelte ki.


A tartomány elszakadása valószínűleg a koszovói szerbek

egy részének elvándorlásával járna - mutattak rá a szakértők. Juhász József hangsúlyozta: azok, akik nagyon el akartak menni a régióból, már korábban megtették, jelenleg mintegy hatvan-százezernyi szerb él Koszovóban. Az, hogy további tízezrek elhagyják-e a déli tartományt, attól függ, hogy a szerb politika és az egyház mire szólítja fel őket.

Ha véglegessé válik a függetlenség, akkor nemcsak a tartományban élők hagyhatják el szülőföldjüket, hanem a környéken ideiglenesen letelepedett korábbi migránsok is útnak indulhatnak. Ez azzal járhat, hogy néhány tízezer szerb érkezne a Vajdaságba - húzta alá Juhász József.

Szilágyi Imre ugyanakkor úgy látja, hogy Szerbia inkább azt szorgalmazza, hogy a koszovói szerbek maradjanak szülőföldjükön, a korábban elvándoroltak pedig térjenek oda vissza. Ugyanakkor, ha a függetlenedés után is Koszovóban maradnak a szerbek, akkor a többségi nemzethez tartozás helyett


meg kellene tanulniuk kisebbségben élni - fűzte hozzá.

Arra a kérdésre, hogy Szerbia meggyőzhető-e Koszovó függetlenné válásáról az uniós és NATO-tagság burkolt és kevésbé burkolt ígéretével, a szakértők egyértelműen úgy válaszoltak: egy szerb kormány sem menne bele ilyen cserébe. Juhász József szerint azonban a világnak megéri az, hogy a "szerb társadalom fájdalmát enyhítse" azzal, hogy megkönnyíti az ország euroatlanti integrációját. Szilágyi Imre viszont rámutatott: nem Szerbián múlik, hogy megszületik-e a döntés a független Koszovóról.

A szakemberek szerint nem kell attól tartani, hogy a tartomány elszakadásával dominó-effektus indul el a Balkánon, és a régió országaiban élő kisebbségek is függetlenséget követlenek majd maguknak.

Juhász József azonban emlékeztetett arra, hogy két olyan terület is van, ahol hullámokat verhet a döntés: a bosznia-hercegovinai szerb kisebbség és a macedóniai albánság körében.

A kutatók úgy vélték: Magyarországnak leginkább a régió stabilizálódása szempontjából érdeke a koszovói kérdés rendezése, emellett azonban további szempontok is vannak. Ilyen lehet a rendezés hatása a Vajdaság helyzetére, a déli tartomány függetlenedése ugyanis kedvezően hathat az északi autonómia-törekvésekre is - tették hozzá. Ráadásul kisebb, vagy nagyobb mértékben a magyar tőke is megjelenhet a térségben - mutattak rá.

Juhász József ugyanakkor azt is hangsúlyozta: Magyarországnak Szerbia mindig fontosabb partner lesz, mint Koszovó, épp ezért a tartomány jövőjének meghatározásakor a magyaroknak "megértést kellene tanúsítaniuk" a déli szomszéd felé. (mti)

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

VilágRSS