2019. aug. 22. csütörtökMenyhért
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Kudarckerülő továbbtanulási stratégiák a Vajdaságban

2007. június 14. 12:02, utolsó frissítés: 12:02

Kudarckerülő magatartást tanúsítanak a vajdasági magyar fiatalok a továbbtanulásban: szívesebben folytatják tanulmányaikat lakóhelyükhöz közel és anyanyelvükön, munkába állásuk, karrierjük kezdete viszont akadozik, főleg ha szerb nyelvtudásuk gyenge, vagy ha nem beszélnek legalább egy világnyelvet - derült ki Gábrity Molnár Irén szociológus kutatásaiból.

Az egyetemi tanár a Magyar Szó című napilapban szerdán közölt interjújában a vajdasági magyar fiatalok képzéséről elmondta: a 2006/2007-es tanévben a 6648 magyar középiskolás inkább a négyéves iskolákat választotta. Mintegy 215 tagozaton 4923 magyar középiskolás érettségizhetett. 1725 tanuló tanult hároméves szakiskolában, azaz nemigen folytathatta tanulmányait. A magyar középiskolai statisztika azt mutatja, hogy


legtöbb magyar diák a műszaki, gépészeti, villamossági szakot

választja (1713-an), majd következnek a gimnazisták: 1068 fő klasszikus és további 193 tehetséggondozó gimnáziumban. Népszerű a mezőgazdasági szak (938 fő), de a közgazdaság-kereskedelem is (867). Ezt követi az egészségügy (854), majd a vegyészeti-élelmiszeripari szak (490).

Érettségi után évenként mintegy félezer magyar fiatal iratkozik be egyetemre. A szociológus szerint az egyetemi kar kiválasztásakor a vajdasági fiatalokra jellemző a "kudarckerülő magatartás": a legközelebbi városban tanulnak szívesen,


a szülői sugallatot is elfogadják (költségkímélő megoldásként),

sőt gyakori a napi, heti ingázás; magyar nyelven szeretnének továbbtanulni (energiakímélő helyzet, hiszen sokan küszködnek a szerb nyelvtudással).

Gábrity Molnár Irén és munkatársai megfigyelték: a hálózathatás/városvonzás (a tömbben élő magyarság soraiban) érezhetően hat a felsőoktatási intézmény kiválasztásakor. Mintegy öt éve a szabadkai karokon, valamint a szabadkai és zentai kihelyezett tagozatokon több a magyar hallgató, mint a Vajdaság többi egyetemi városában együttvéve.


A négyéves szakközépiskolában szerzett tudás általában elegendő a továbbtanuláshoz.


2005-ben a legtöbb magyar elsőéves a közgazdaságtudományi karon kezdte meg tanulmányait (127), a természettudományi kar a második volt a rangsorban (78), a műszaki a harmadik (55). Több mint 30-an iratkoztak be a tanítóképzőbe, orvosi, jogi karra és az építőmérnöki szakra. Újabban megfigyelhető, hogy alkalmi munka mellett, magánegyetemeken vagy kihelyezett tagozaton távoktatással próbálkoznak a fiatalok.

A szociológus kutatása azt bizonyítja: a fiatal magyar munkavállalók karrierje akadozik, főleg ha szerb nyelvtudásuk gyenge, vagy ha nem beszélnek legalább egy világnyelvet.


A fiatalok sokáig laknak szüleiknél,

házassági és gyermekvállalási terveik kitolódnak. Gábrity Molnár Irén úgy véli, a magyar fiataloknak több energiát kellene fektetniük a képzésbe, piacorientált szakot választaniuk és fontos lenne számukra a tudatos jövőépítés.

A tipikus vajdasági karrierépítéshez tudástőke, anyagi háttér, tapasztalati és kapcsolati tőke, nyelvtudás (a környezet nyelvének, az államnyelvnek és idegen nyelveknek az ismerete), valamint számítógép-használat szükséges. A tartományban


jelen van a diszfunkcionális kétnyelvűség,

s hátrány az is, hogy a vajdasági fiatalok nem követik európai kortársaikat a másoddiploma-szerzés terén: 25-28 éves korukig kinyúlik az alapdiploma megszerzése. Szívesen vesznek részt viszont gyorstalpaló és olcsó kurzusokon. Az átképzés ott a leggyakoribb, ahol 3 évet is várnak a munkára (humán és bölcsészszakosok), a továbbképzés (mesterkurzusok) pedig főleg a közgazdászok, műszaki végzettségűek esetében érdekes. (mti)

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

VilágRSS