2019. november 18. hétfőJenő
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Francia választások: roppant alacsony részvétel, elsöprő jobboldali győzelem

2007. június 11. 12:02, utolsó frissítés: 12:02

A francia nemzetgyűlési választások első fordulójában szokatlanul alacsony részvétel (60 százalék) mellett aratott elsöprő jobboldali győzelem (45 százalék) elsősorban a május 6-án rekordrészvétellel (84 százalék) államfővé választott Nicolas Sarkozy győzelmének megerősítése volt, akit az elnökválasztáson a szavazók 53 százaléka támogatott.

A köztársasági elnök korábbi hétéves mandátumát és a választási menetrendet Jacques Chirac volt államfő azért változtatta meg, hogy az erős elnöki rendszerben a köztársasági elnöknek ne kelljen egy más politikai családhoz tartozó kormánnyal társbérletben együtt irányítania az országot. Ezzel az elnökválasztást egy hónappal követő nemzetgyűlési választások új szerepet nyertek Franciaországban - hangsúlyozza Pascal Perinneau, a Politikatudományi Kutatóintézet (CEVIPOF) igazgatója.


A jelentős távolmaradásra előre lehetett számítani,

ugyanis az elnökválasztás árnyékában lezajlott nemzetgyűlési választások eredményében a franciák többsége előre biztos volt, mert úgy vélte: a képviselők megválasztása valójában az elnökválasztás harmadik fordulója, vagyis Nicolas Sarkozy államfővé választásának ratifikálása és a kormánytöbbség megerősítése.

A politológus szerint az is egyértelmű, hogy a parlamenti választások kampánya nem hozta lázba a franciákat, s a CSA közvélemény-kutatóintézet felmérése szerint hetven százalékukat egyáltalán nem érdekelte.

A nemzetgyűlési választások első fordulójában elsősorban a baloldali szavazók maradtak otthon. Főleg azért, mert Ségolene Royal elnökválasztási veresége óta


a szocialista tábor a vezetőik belső csatározásaihoz asszisztál.

A pártnak jelenleg nincs igazi vezetője, nincs stratégiája, nem képes csatába szállni a jobboldallal és a megújulás szükségességének felismerése ellenére sem sikerül elindítania a szervezeti és ideológiai átalakulás valós folyamatát.

A "kék hullám", vagyis a rekordméretű jobboldali győzelem a politológus szerint azzal magyarázható, hogy Nicolas Sarkozy elnökké választása óta sem az új köztársasági elnök, sem pártja, a kormányzó jobbközép Népi Mozgalom Uniója (UMP) nem okozott csalódást, és nem követett el hibát az elmúlt egy hónapban. Sarkozy győzelmének dinamizmusa folytatódott Francois Fillon kormányának megalakulásában. A választók ezt a megindult folyamatot ratifikálták a nemzetgyűlési választások első fordulójában, vagyis az új politikai stílust képviselő sarkozyzmus nagyon népszerű jelenleg Franciaországban.

Philippe Ridet, a Le Monde című napilap újságírója szerint ugyanakkor az elnökválasztási lendület mellett a kék hullámnak van egy politikai magyarázata is, amely egyben érthetővé teszi a jelentős távolmaradást is: Nicolas Sarkozy a nyitás politikájának jelszavával


komolyan gondolja, hogy baloldali politikusokkal együtt

nem egyszerűen elnökölni, hanem kormányozni kíván. Amiatt, hogy népszerű baloldali politikusok beléptek a kormányba, a baloldali szavazók egy jelentős része gondolta úgy, hogy nincs értelme elmenni szavazni, s inkább lehetőséget kell adni Sarkozynek.

A franciák elfogadták, hogy elnökké választása óta Sarkozy a politikai színteret teljesen betölti. Az óriási érdeklődéssel követett elnökválasztási kampányt követően a választók igazi politikai választást hoztak a jobboldali jelölt államfővé választásával, és ez a választás nyert megerősítést a nemzetgyűlési választások első fordulójában.

A nemzetgyűlési választások június 17-i második fordulójának egyetlen kérdése, hogy a baloldal tudja-e mozgósítani szavazótáborát, és ezzel valamennyire mérsékelnie a jobboldal várhatóan elsöprő győzelmét. (mti)

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

VilágRSS