2019. október 22. keddElőd
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Elítélték Zoran Djindjic néhai szerb miniszterelnök gyilkosait

2007. május 23. 19:05, utolsó frissítés: 19:05

A maximálisan kiszabható negyven év börtönbüntetésre ítélte szerdán egy belgrádi bíróság Zoran Djindjic néhai szerb miniszterelnök gyilkossági perének első- és másodrendű vádlottját, további tíz személyre pedig, akik közül öten szökésben vannak, összesen 298 év börtönbüntetést szabott ki.

A szerbiai demokrácia egyik élharcosának tekintett Djindjicet 2003. március 12-én ölték meg, amikor gépkocsijából kiszállva be akart lépni a belgrádi kormány épületébe. A gyilkos lövést egy közelben lévő lakóház emeleti ablakából a szerb rendőrség különleges alakulata, a Vörös Sapkások parancsnokának helyettese, a per másodrendű vádlottja, Zvezdan Jovanovic Zveki adta le. Az első rendű vádlott Milorad Ulemek Legija, a Vörös Sapkások parancsnoka volt.

Milorad Ulemek Legiján és helyettesén kívül a már feloszlatott különleges osztag két tagja, a Biztonsági Információs Szolgálat nevű titkosszolgálat egyik volt munkatársa, és a Legijával szoros kapcsolatban álló, zimonyi klán nevű bűnbanda két tagja állt még a bíróság előtt. A klán öt további tagja szökésben van. A tíz alacsonyabb rendű vádlott közül négy 35, öt 30, egy pedig 8 év büntetést kapott.

Milorad Ulemek Legija ezredesnek ez már a második negyven éves büntetése. Az első - enyhítés nélkül letöltendő - negyven évet tavaly júniusban kapta a Slobodan Milosevic egyik nagy ellenfelének tekintett Ivan Stambolic néhai szerb elnök 2000 augusztusi meggyilkolásáért, s a később külügyminiszterré vált Vuk Draskovic ellenzéki vezető ellen két hónappal azelőtt elkövetett sikertelen merényletért.

A Djindjic-gyilkosság vádlottaira kimondott ítélettel lezárult ugyan a maratoni, pontosan három év és öt hónapig tartó eljárás, ám az ítélethirdetés után is jócskán maradtak megválaszolatlan kérdések. Mindenekelőtt az, hogy pontosan kik is voltak a merénylet értelmi szerzői, kik azok a háttérben maradt személyek, akiknek a megrendelésére a gyilkos több mint négy éve leadta hajszálpontos, a szerb miniszterelnök életét kioltó lövését.

A bíróság, mivel mást valószínűleg nem tehetett, beérte a csak másodrendű vádlottá minősített gyilkos, Zvezdan Jovanovic Zveki bizonyító erejű - ügyvédje, egy bíró és a vádat képviselő ügyész egyik helyettese jelenlétében tett -, ezért vissza sem vonható vallomásával, miszerint Legija a háborús bűnösök kiadatásának megakadályozása érdekében ölette meg Djindjicet.

Hogy ez az indok sokak szerint milyen sovány, azt a Djindjicet a miniszterelnöki székben követő Zoran Zivkovicnak a kijelentése jelzi, miszerint nem is számított rá, hogy a politikai felbujtók lelepleződnek. A per célja szerinte az volt, hogy a történetnek csupán egy részét tárja fel: magát a konkrét bűncselekményt és annak elkövetőit. Zivkovic ugyanakkor bizakodó, mivel néhány hete azt nyilatkozta: közelebb jutunk a valódi felbujtókhoz az elkövetők elítélése után, ha tudatosodik bennük, hogy évtizedeket kell börtönben tölteniük, s a kegyelem, büntetésenyhítés reményében valamelyikük beszélni kezd.

A perben Zoran Djindjic családja nevében fellépő Srdja Popovic ügyvéd ennél is tovább ment: tanúként be akarta idéztetni Vojislav Kostunica kormányfőt - Djindjic néhai, de tőle eltávolodott, s már egy ideje szerb nacionalista húrokon játszó harcostársát -, több miniszterét, a szerb titkosszolgálat, a rendőri biztonsági szolgálat elnökét, az állami televízió vezetőjét. Szerinte az említettek vagy bátorították, vagy nyíltan támogatták a gyilkosságot. Indítványának elhangzása után a tárgyalóteremben síri csönd támadt, majd a tanácsvezető bíró határozott, indoklás nélkül hagyott nemmel válaszolt.

A pernek ezen túl is volt néhány igen érdekes eleme. A tárgyalás folyamán százötven tanút hallgattak meg, s a hazai szakértőkön kívül a németországi Wiesbadenben működő bűnügyi laboratórium véleményét is kikérték arról, hogy honnan, milyen szögből érkezhettek a Zoran Djindjic életét kioltó, s egyik testőrét súlyosan megsebesítő lövések.

A Djindjic-per volt az első a szerb jogtörténetben, amelyben együttműködő - beismerő, a helyzet tisztázását elősegítő vallomás fejében a bűnrészesség miatti büntetéstől mentesülő - tanúkat alkalmaztak. Ezek négyen voltak, valamennyien az első rendű vádlott Milorad Ulemek Legijával kapcsolatban álló, Zimonyi Klán nevű bűnbanda tagjai, s közülük egyet múlt év júniusában kegyetlen kínzások után megöltek, mintha csak valakik a háttérből demonstrálni kívánták volna, hogy vannak, s még mindig erősek. Rajta kívül - máig felderítetlen körülmények között - meghalt még egy tanú, miután megtette vallomását.

A per azért is tartott olyan sokáig, mert az ügyet tárgyaló tanácsban szintén történtek különös fejlemények. Mark Kljajevic vezető bíró tavaly szeptemberben - két és háromnegyed évvel a per kezdete után - váratlanul távozott a tisztségéből, mondván, hogy testvérét, a kereskedelmi bíróság hivatali visszaélések miatt perbe fogott elnökét kívánja védeni.

Ezek után meg kellett ismételni a bizonyítási eljárást, amely alatt Nata Mesarovic, a tanácsot vezető bírónő - természetesen ismeretlen helyről - több fenyegetést (SMS-t, szerb szokás szerint a lakása ajtajába helyezett három szál piros rózsát) is kapott. A baljós üzenetektől nem menekült meg Zoran Djindjic testőre sem, aki sebesüléséből felépülve a tanúk padjára állt, de vallomása közben a Vörös Sapkások vicsorgó farkas képével, az osztag jelével díszített trikót viselő tagjaival kellett szembenéznie. Fenyegetést kapott Dusan Dinjic törvényszéki orvosszakértő, Gordana Djindjicet, a megölt miniszterelnök testvérét pedig a lakása küszöbén támadták meg ismeretlen elkövetők. (mti)

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

VilágRSS