2019. október 18. péntekLukács
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Kelet felé terjeszkedik a NATO az orosz külügyminiszter szerint

2007. május 10. 11:10, utolsó frissítés: 2007. május 11. 09:03

További párbeszédet szorgalmaztak Washington és Moszkva között az Egyesült Államok tervezett kelet-európai rakétatelepítéséről az Európai Unió vezető képviselői szerdán Berlinben. Ezzel egy időben Szergej Lavrov orosz külügyminiszter éles hangú üzenetben szólította fel az EU-t és a NATO-t, hogy válasszon Oroszország megfélemlítése, vagy a Moszkvával való együttműködés politikája között.

A WDR rádió- és televízió állomás Európa-napi rendezvényéhez intézett videoüzenetében az orosz diplomácia vezetője arra figyelmeztetett: el kell kerülni, hogy ismét "blokkok" alakuljanak a Kelet és a Nyugat között. Lavrov azzal vádolta a NATO-t, hogy keleti irányban terjeszkedik, s annak a nézetnek adott hangot, hogy Oroszország gyakorlatilag az egyetlen ország, amely betartja a hagyományos fegyverzetek korlátozásáról kötött szerződést.

Üzenetében Lavrov megerősítette a tervezett amerikai rakétatelepítéssel kapcsolatos orosz álláspontot, utalva arra, hogy a rakétavédelmi pajzs tervbe vett lengyelországi és csehországi rendszerbe állítását - mint fogalmazott - Moszkva egyszerűen nem érti. Az orosz külügyminiszter kétségbe vonta azokat az amerikai állításokat, hogy a telepítés nem Oroszország ellen irányul.

A konferencián felszólaló Angela Merkel német kancellár - egyben az unió soros elnöke - az EU nevében az Oroszországgal való viszony javítását sürgette. A kancellár asszony szükségesnek nevezte a bizalmatlanság légkörének eloszlatását. Merkel megerősítette, hogy május harmadik hetében a dél-oroszországi Szamara városában tarják a soron következő EU-orosz csúcstalálkozót, s utalt arra, hogy az unió jó stratégiai kapcsolatokra törekszik Oroszországgal. A német kancellár azt hangoztatta, hogy a rakétakérdésben további párbeszédre van szükség Moszkvával, s szavai szerint a német uniós elnökség ezt kívánja előmozdítani.

Előzőleg a fórumon José Manuel Barroso, az Európai Bizottság és Hans-Gert Pöttering, az Európai Parlament elnöke egyaránt azt hangoztatta, hogy a rakétatelepítés ügyében további tárgyalásokra van szükség az Egyesült Államok és Oroszország között. Barroso szerint ezeket a konzultációkat akkor is folytatni kell, ha már zajlottak ilyen megbeszélések a két ország között. "Az Egyesült Államoknak ugyanis világossá kell tennie, hogy a rakétatelepítési tervek nem Oroszország ellen irányulnak" - érvelt a bizottság elnöke, hozzáfűzve ugyanakkor, hogy a kérdést mindenekelőtt a NATO és Moszkva között kell megvitatni.

Barroso és Pöttering ugyanakkor felszólította a rakétatelepítési tervekben érintett Lengyelországot és Csehországot, hogy kerüljék az egyoldalú lépéseket. Varsónak és Prágának a tervezett telepítést az EU-n belül is meg kell vitatnia, mert a következmények egész Európát érintik - fogalmazott a bizottság elnöke. Pöttering mindehhez hozzátette: Európa mindig akkor gyenge, ha a döntéseket az egyes nemzeti kormányok egyedül hozzák. A konzervatív politikus közvetve bírálta az Egyesült Államokat, hangoztatva: Európának nem szabad engednie, hogy kívülről mások megpróbálják megosztani.

Az Európai Unió vezető képviselői ugyanakkor támogatásukról biztosították Észtországot az egykori szovjet emlékmű lebontása, illetve áthelyezése kapcsán Oroszországgal kialakult emlékmű-vitában. Barroso hangoztatta: a kis balti ország egyáltalán nem jelent fenyegetést egy olyan nagyhatalom, mint Oroszország számára. A bizottság elnöke Moszkvát Észtország bírálatának beszüntetésére szólította fel, míg Hans-Gert Pöttering kijelentette: Oroszország nem avatkozhat be Tallin belügyeibe.

Az Európa-napi rendezvényen természetszerűleg szó volt az európai alkotmányozás folyamatáról. Ezzel kapcsolatban az uniós elnöki tisztséget betöltő Németország külügyminisztere egyfajta mérleget vont a korábbi szerződéstervezet lehető legteljesebb megmentését célzó, német erőfeszítésekről.

Frank-Walter Steinmeier megerősítette azokat az értesüléseket, amelyek szerint az elnökség kész némi kompromisszumra a közös álláspont kialakítása érdekében, s ennek kapcsán elkerülhetetlennek nevezett bizonyos módosításokat. Annak a nézetnek adott hangot, hogy a megvitatás alatt álló tervezet számára az eddiginél erőteljesebb szociális arculatot kell adni, nagyobb súlyt kell helyezni a környezetvédelemre, továbbá az energiapolitikával kapcsolatos, a tagállamok között szükséges szolidaritásra. (mti)

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

VilágRSS