2019. október 16. szerdaGál
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Több mint egymillióan tüntettek Isztambulban a kormány ellen

2007. április 30. 12:29, utolsó frissítés: 12:29

Több mint egymillióan követelték vasárnap Isztambulban az iszlámbarát török kormány lemondását, miközben Abdullah Gül külügyminiszter világossá tette, hogy az állam világi berendezkedésének lopakodó felszámolásától tartó hadsereg nyomása ellenére sem mond le az elnökjelöltségről. Gül a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártjának (AKP) az államfőjelöltje.

Ankarában két hete a mostanihoz hasonló hangvételű tömegtüntetés volt: akkor mintegy 300 ezer ember bírálta a kormány iszlámbarát politikáját.

"Törökország világi és világi is marad" - harsogták a vasárnapi megmozdulás részvevői, miközben nemzeti lobogókat lengetve vonultak végig a Boszporusz parti metropolis utcáin. A tömeg hazafias dalokat énekelt, Recep Tayyip Erdogan miniszterelnököt pedig árulónak bélyegezte meg.

A tüntetők éltették Musztafa Kemal Atatürköt, a modernkori török állam megalapítóját, aki a muzulmán világban elsőként vezetett be világi alkotmányt, és jelképes aktusként az arab írást latin betűssel váltotta fel. Az egykori Ottomán birodalom romjain létrejött Törökországban Atatürk emellett betiltatta a muzulmán öltözékek viselését, a nőknek pedig választójogot adott. A jelenlegi kormány viszont a vallási iskolákat támogatja, és egyebek között feloldaná azt a tilalmat, amelynek értelmében az oktatási és közintézményekben a nők muzulmán fejkendőben nem jelenhetnek meg.

A tüntetést több mint egy hete hirdették meg, s egy nappal azt követően tartották meg, hogy Erdogan kormánya visszautasította a hadsereg vezetésének szokatlanul éles hangú közleményét, amely szerint a fegyveres erők aggodalommal figyelik az elnökválasztás körül kialakult helyzetet, s emlékeztetnek rá, hogy a katonaság hivatott megoltalmazni a világi állam eszméjét Törökországban. A kormány a figyelmeztetést a demokrácia ügyébe való elfogadhatatlan beavatkozásnak minősítette.

Gül, az AKP államfőjelöltje pénteken az ankarai parlamentben nem kapta meg a szükséges kétharmados támogatást az elnökválasztás első fordulójában. A következő fordulót szerdán tartják, és akkor még mindig kétharmados többség kell majd az elnök személyének megválasztásához. Ha viszont ez a forduló sem hoz eredményt, úgy a törvényhozás tagjai május 9-án szavazhatnak ismét, de ekkor már elegendő lesz az egyszerű többség is a döntéshez. Gül az egyetlen elnökjelölt, s a hadsereg erős kétségeit hangoztatja személye miatt, utalva iszlámbarát politikájára.

Az Európai Unió viszont arra intette a török hadsereget, hogy ne ártsa bele magát a napi politikába, és jelezte: a mostani kötélhúzásban annak próbakövét látja, hogy a fegyveres erők milyen mértékben tartják tiszteletben a demokráciát az EU-ba törekvő országban.

A török hadsereg az elmúlt 50 évben négyszer menesztette államcsíny révén a hivatalban lévő kormányt. Legutóbb, 1997-ben Necmettin Erbakan ugyancsak iszlámbarát kabinetje kényszerült távozni a hatalomból a fegyveres erők beavatkozása nyomán.

Ahmet Necdet Sezer jelenlegi elnök megbízatása május 16-án jár le. Tekintve, hogy az AKP van többségben a török törvényhozásban, amely hatáskörei közé tartozik az államfő megválasztása is, szinte bizonyosra vehető, hogy a kormányon lévő párt előbb vagy utóbb eléri, hogy jelöltje, vagyis Gül kerüljön a legmagasabb közjogi méltóság tisztébe.

A pénteki szavazásról azonban számos ellenzéki képviselő távol maradt, és ezért a legnagyobb politikai ellenzéki erő, a Köztársasági Néppárt (CHP) a voksolás érvénytelenítését kérte az alkotmánybíróságtól. Indoklása szerint a szavazás időpontjában az összes képviselő kétharmadánál, vagyis 367 főnél kevesebben, mindössze 361-en tartózkodtak az ülésteremben. A bírák hétfőn vizsgálják meg a CHP beadványát, amelynek ha helyt adnak, 90 napon belül parlamenti választásokat kell kiírni Törökországban. (mti)

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

VilágRSS