2019. október 21. hétfőOrsolya
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

A szerb politikusok Koszovó miatt halogatják a kormányalakítást

2007. április 17. 12:30, utolsó frissítés: 12:30

Olli Rehn, az Európai Unió bővítési biztosa felszólította hétfőn a szerb demokratikus erőket, hogy csaknem három hónappal a parlamenti választások után alakítsák meg végre kormányukat, hogy újra fel lehessen venni a stabilizációs és társulási egyezményről folytatott tárgyalások fonalát.

Szerbia számára nagy a tét, hiszen minden elvesztegetett nap, hét, illetve hónap lassítja a tárgyalások újrafelvételének és az egyezmény megkötésének folyamatát, márpedig egy ilyen egyezmény létrejötte előfeltétele a tagjelölti státus elnyerésének - intette sietségre Rehn a szerb demokratikus erőket.

Brüsszel 2006-ban felfüggesztette a tárgyalásokat Szerbia EU-hoz való közeledéséről, arra hivatkozva, hogy Belgrád nem működik együtt kellőképpen az ENSZ hágai Nemzetközi Törvényszékével, amely egyebek között Ratko Mladic tábornoknak, a boszniai szerbek volt katonai vezetőjének őrizetbe vételét és kiadását követeli Szerbiától.

A januári szerbiai választások után azonban az EU úgy döntött, hogy egy demokratikus belgrádi kormánynak új esélyt ad. Ennek jegyében az új, demokratikus kormánytól nem követelné meg a tárgyalások újrafelvételének előfeltételeként a hágai törvényszékkel való "korlátlan együttműködést", de a tárgyalások haladását és sikeres lezárását továbbra is függővé tenné Belgrád együttműködő készségétől.

A szerbiai koalíciós alkudozások főszereplői a magukat demokratikusnak mondó - s külföldön is ilyenként számon tartott - pártok, mivel a választások győztesével, az ultranacionalistaként elkönyvelt Szerb Radikális Párttal egyelőre senki sem kíván koalícióra lépni, így az kormányképtelen. A Demokrata Párt (DS), a Szerbiai Demokrata Párt (DSS) és a valaha gazdasági szakértők által megalakított G 17 Plusz párt úgynevezett demokratikus blokkja 128 mandátum birtokosa a parlamentben, így - figyelembe véve a nemzeti kisebbségek pártjainak s a liberális demokratáknak az esetek többségében bizonyosra vehető támogatását - nyugodt többség birtokában kormányozhatna, ha meg tudna egyezni a posztok elosztásáról.

Egyes elemzők szerint azonban voltaképpen nem is a posztokért folyik a küzdelem. Szerintük a szerb pártvezetők szándékosan halogatják a kormányalakítást, mert egyikük sem akar kormányzati pozícióba kerülni, amíg meg nem születik a végleges döntés a túlnyomórészt albánok lakta Koszovó tartomány jövendő státusáról, nem kívánva vállalni a politikai felelősséget a nemzetközi közösség Szerbia számára valószínűleg kedvezőtlen döntésének elfogadásáért. Az ENSZ döntése leghamarabb május közepére várható, ám ha addig nem jön létre a kormánykoalíció, a szerb törvények értelmében új választásokat kell kiírni. (mti)

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

VilágRSS