2019. október 22. keddElőd
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Szudán hivatalosan is beadta a derekát: zöld út a darfúri békemissziónak

2007. április 17. 12:12, utolsó frissítés: 12:14

Szudán hivatalosan értesítette hétfőn az ENSZ főtitkárát, hogy minden részében elfogadja a világszervezet és az Afrikai Unió közös dárfúri békemissziójának második szakaszát.

Abdelmahmúd Abdelhalim, az afrikai ország állandó ENSZ-képviselője levélben tájékoztatta Ban Ki Mun főtitkárt kormányának ilyen értelmű döntéséről.

Kartúm voltaképpen már április 9-én megegyezett erről Addisz Abebában a világszervezet és a pánafrikai szervezet képviselőivel, kevéssel később mégis kétségessé vált az egyezség végrehajtása, mert a szudáni kormány kifogásolta, hogy az ENSZ - a tervezett háromezer fős csapaterősítésen túl - hat harci helikoptert is a dárfúri térségbe kíván vezényelni.

A mostani bejelentések szerint a szudáni kormány feladta minden ellenkezését, ejtette a harci helikopterekkel kapcsolatos kifogását is. Kevéssel korábban az amerikai kormány választás elé állította a szudáni vezetőket: vagy hozzájárulnak a dárfúri válságtól szenvedő tömegek helyzetének javításához, vagy teljes nemzetközi elszigeteltségnek teszik ki magukat.

Az Afrikai Unió 2004-ben kezdte meg dárfúri békefenntartó tevékenységét, ottani erői jelenleg hétezer főt számlálnak. Ez általános vélemény szerint eleve kevés a térség helyzetének gyökeres megjavításához, nem is szólva arról, hogy az AU-alakulatok fegyverzete és működésük pénzügyi háttere igencsak hiányos. Ezért múlhatatlanul szükséges a világszervezet bekapcsolódása a dárfúri békefenntartásba, ám a szudáni kormány hosszú időn át hallani sem akart arról, hogy az ENSZ is békefenntartó alakulatokat küldjön a térségbe. Végül mégis beadta a derekát.

A világszervezet fegyverekkel és az anyagi háttér biztosításával is hozzá kíván járulni a békefenntartó alakulatok erejének növeléséhez. A tervek szerint a dárfúri békefenntartó erő a misszió második szakaszában érné el a tízezer főt. A harmadik, utolsó szakaszban húszezresre emelkedne személyi állományának létszáma, legalábbis az ENSZ elképzelései szerint. A harmadik szakasz mibenléte azonban nagyrészt még körvonalazatlan, hiszen erről még meg sem kezdődtek a tárgyalások az érintettek között.

A dárfúri konfliktus hátterében alapvetően a helyi fekete bőrű, földműves lakosság és a nomád arab törzsek közti torzsalkodások állnak, amelyek tétje a föld és a vízlelőhelyek használata. A mostani válság 2003 februárjában kezdődött, amikor a helyi fekete bőrű, földműves lakosság egyes fegyveres csoportjai harcokba keveredtek a kormány hadseregének alakulataival és a kormány által támogatott nomád arab törzsi milíciák fegyveres osztagaival. Nemzetközi emberjogi és humanitárius szervezetek adatai szerint a nomád arab törzsi milíciák - a dzsandzsavíd milíciák - terrorizálják a helyi földműves lakosságot.

A humanitárius szervezetek 200 ezerre becsülik a konfliktus halálos áldozatainak számát és több mint kétmillióra az otthonukból elmenekült helyi lakosokét. (Kartúm szerint mindkét becslés erősen túloz.) Az Afrikai Unió közvetítő kísérletei 2006 májusában békeegyezségre vezettek a szudáni kormány és a legnagyobb dárfúri lázadó csoport között. Az egyezség valóra váltása azonban még várat magára, sőt - az ENSZ adatai szerint - még inkább fellángolt az erőszak a békeegyezség aláírása óta, és még több ember menekült el otthonából, mint azt megelőzően. (mti)

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

VilágRSS