2019. aug. 22. csütörtökMenyhért
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Újabb szankciók Szudán ellen, ha nem engedi be a békefenntartókat

2007. március 15. 12:05, utolsó frissítés: 12:05

Az Egyesült Államok újabb szankciókat vezethet be hamarosan Szudán ellen, mert az afrikai ország kormánya nem hajlandó beleegyezni abba, hogy nemzetközi béketeremtő erő érkezzék a polgárháborútól és humanitárius válságtól sújtott nyugat-szudáni Dárfúr térségbe - mondta szerdán Andrew Natsios, az amerikai kormány szudáni ügyekben illetékes megbízottja.

Washington egyebek között amerikai beutazási tilalom elrendelését tervezi két szudáni politikus és egy lázadóvezér ellen, akik felelősek különféle atrocitásokért. Egyúttal elkobozná ezen személyek amerikai bankszámlákon lévő pénzét. Szó van arról is, hogy Washington különféle korlátozó intézkedésekkel sújtaná azokat a cégeket, amelyek az amerikai büntetőintézkedések ellenére dollárügyleteket bonyolítanak le az afrikai országban - mondta egy segélyszervezetek képviselőivel tartott telefonkonferencián. Natsios a múlt héten járt Szudánban, és találkozott a nagyobbrészt muzulmán vallású és arab etnikumú ország vezetőivel.

Az amerikai különmegbízott hangsúlyozta, hogy a lehetséges újabb szankciók egyetlen célja rákényszeríteni Kartúmot a dárfúri erőszak megszüntetésére hivatott nemzetközi békefenntartó erő befogadására. Nem közölte, mikor várható az újabb büntetőintézkedések bevezetése, de hangsúlyozta, hogy fogytán az Egyesült Államok és személy szerint George Bush amerikai elnök türelme.

Több mint 200 ezer ember vesztette életét és több mint két és fél millió volt kénytelen elmenekülni otthonából 2003 óta a dárfúri polgárháború és a vele járó humanitárius válság következtében. Csupán ez év januárjában és februárjában több mint 78 ezer dárfúri menekült el a (Magyarországnál több mint ötször nagyobb) térségből, a kormányerők és a kormány támogatását élvező, zömmel arab nomádokból álló dzsandzsavíd milíciák meg-megújuló támadásai elől - tűnik ki egy szerdán nyilvánosságra hozott ENSZ-jelentésből.

A főként nomád arab törzsek tagjaiból szervezett dzsandzsavíd milícia régóta viszálykodik Dárfúrban a földterületek és vízforrások használatán a fekete bőrű, földműves, letelepedett életmódot folytató helyi lakossággal. E viszálykodás pusztító polgárháborúba torkollott az utóbbi évek folyamán. A muzulmán arab többséget pártoló kartúmi kormány - nemzetközi szervezetek szerint - közvetlen támogatást nyújt a dzsandzsavíd milíciáknak. A kartúmi kormány tagadja ezt, de kétségtelenül érdeke fűződik a dzsandzsavíd milíciák támogatásához, hiszen maga is háborúban áll a letelepedett fekete bőrű lakosság kormányellenes fegyveres szervezetével.

Egy amerikai szövetségi bíró felelősnek mondta ki szerdai ítéletében a szudáni államot az amerikai Cole hadihajó ellen 2000-ben elkövetett pokolgépes merényletért. Az ítélet polgári peres eljárásban született. Az amerikai felperesek a szudáni államot perlik összesen 105 millió dollár összegű kártérítésre a merényletben elhunyt hozzátartozóik elvesztéséért. A felperesek azt hangoztatták az ügy kedden megkezdett tárgyalásán, hogy nem történhetett volna meg a szóban forgó terrorcselekmény, ha a szudáni állam nem támogatja az al-Kaida nemzetközi terrorhálózatot. Tizenhét amerikai tengerész vesztette életét a jemeni Áden kikötőjében elkövetett robbantásos merényletben.

A virginiai Norfolk körzeti bíróságán hozott ítélet amerikai szakértők szakvéleményén alapul. A terrorellenes harc négy amerikai szakértőjét hallgatta meg a bíróság, köztük James Woolseyt, a Központi Hírszerző Hivatal (CIA) 1993 és 1995 közötti igazgatóját. Woolsey azt mondta videofelvételről elhangzott szakvéleményében, hogy éppenséggel nem lett volna teljesen lehetetlen az al-Kaida számára önállóan megszervezni és kivitelezni a szóban forgó merényletet, de nagyon nehéz lett volna.

A szakértők titkosságuk alól feloldott hírszerzési jelentésekre hivatkozva megállapították, hogy az afrikai ország biztos menedéket nyújtott az al-Kaida terroristáinak a kilencvenes években. Engedte területén a terroristák kiképzőtáborainak működését, és diplomáciai útlevelet adott a terrorszervezet tagjainak, hogy személyazonosságuk és poggyászuk alapos vizsgálata nélkül utazhassanak a világban, ami óriási mértékben megkönnyítette számukra robbanóanyagok és fegyverek átcsempészését országhatárokon. A felpereseknek járó kártérítési összeg nagyságáról még nem hozott döntést a bíróság. (mti)

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

VilágRSS