Átvilágítás Magyarországon: közszereplők az egyházfők, így ha besúgók voltak, közölhetők az irataik

Elsőfokú ítéletében közszereplőnek nyilvánított hat egyházfőt Budapesten a Fővárosi Bíróság (FB) abban a perben, amelyet egy újságíró indított az állambiztonsági levéltárral szemben. A cél a főpapok közszereplői minősítésének megállapítása volt, mégpedig azért, hogy esetleges ügynökaktáikat törvényesen nyilvánosságra lehessen hozni. Az ítélet szerint az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának ki kell szolgáltatnia a kért dokumentumokat.

A per előzménye, hogy 2005-ben Kozák Dániel újságíró megkeresésére az egyházi vezetők azt közölték: nem tartják magukat közszereplőnek. Így az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára nem adhatta ki azokat a dokumentumokat, melyekből kiderülhetett volna, együttműködtek-e a pártállam titkosszolgálataival.

Így vált az ügy alperesévé Zoltai Gusztáv, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének ügyvezető igazgatója, Frenkl Róbert, a Magyarországi Evangélikus Egyház nyugdíjba vonult országos felügyelője, Szebik Imre, a Magyarországi Evangélikus Egyház nyugalmazott elnök-püspöke, továbbá a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia részéről Seregély István volt elnök, Bosák Nándor volt alelnök, illetve Veres András volt titkár.

A református egyház vezetője, Bölcskei Gusztáv korábban elismerte magáról, hogy közszereplő, így róla kiderülhetett, hogy a levéltárban őrzött dokumentumok szerint nem állt kapcsolatban az állambiztonsággal. A református egyház képviselője így nem vált a per alperesévé. Az Élet és Irodalom c. hetilap tavaly március 3-i számában Ungváry Krisztián történész öt katolikus főpapról, köztük Seregély István egri érsekről állította, hogy a Kádár-korszakban beszervezték. (mti)