2019. június 18. keddArnold, Levente
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Kína a 21. században: extrém időjárás, maláriajárvány és gazdasági visszaesés

2006. december 29. 18:00, utolsó frissítés: 18:00

Riasztó eredményekre jutott a klímaváltozás kínai hatásairól szóló első átfogó hivatalos felmérés: a természeti katasztrófák szaporodása, vízhiány, a mezőgazdasági termelés visszaesése is várható, és mindez jelentősen visszavetheti Kína gazdasági fejlődését. A jelentés ugyanakkor az éghajlatváltozás elleni küzdelem és a környezetvédelem ügye melletti állásfoglalásra indította az ország vezetését.

A 12 minisztérium szakértőinek részvételével készült tanulmány rövid kivonatát szerdán hozta nyilvánosságra a kínai sajtó, az egész anyag pedig csak hónapokkal később jelenik meg.

A tanulmánnyal kapcsolatban Hu Csin-tao, a párt és az állam első számú vezetője egy értekezleten kifejtette: a pártnak és a társadalomnak fel kell ismernie, hogy "túlélésünk és fejlődésünk alapjai" kerülnek veszélybe, ha nem sikerül növelni az energiafelhasználás hatékonyságát, takarékoskodni a nyersanyagokkal és javítani a környezetvédelem helyzetén. Ennek jelentőségét aláhúzza az a tény, miszerint most is a kínai a legtöbb szenet fogyasztó nemzetgazdaság, és gyors növekedése miatt széndioxid-kibocsátásban akár három éven belül átveheti az első helyet az Egyesült Államoktól.

A tanulmány legfontosabb megállapításai szerint a következő évtizedek "extrém" időjárást hoznak Kínára. A szárazságtól leginkább sújtott északi területeken ugyan gyakoribb lesz a csapadék, a hőmérséklet emelkedése miatt azonban gyorsabban el is párolog, így a szárazság várhatóan még pusztítóbb lesz. Az ország déli területein ellenben ténylegesen megugrik az éves csapadékmennyiség, ennek hatására pedig az áradások és földcsuszamlások rendszeressé válhatnak.

A hőmérséklet-emelkedés miatt elszaporodhatnak a legyek és a szúnyogok, és jelentősen nőhet az olyan járványok - például a malária - kialakulásának kockázata, amelyek az apró szárnyas rovarok útján terjednek.

Átalakul a mezőgazdasági termelés szerkezete: egyes területek alkalmatlanná válnak a termelésre, míg máshol új földeket lehet művelés alá vonni. 2030 és 2050 között ennek ellenére mintegy tízszázalékos termés-visszaesést jelez előre a tanulmány, miközben az éves termés átlaga a rendkívüli időjárási jelenségek megszaporodása miatt erősen ingadozni fog, így kiszámíthatatlanná válik az élelmiszeripar.

A bajt csak növeli, hogy az emelkedő hőmérséklet miatt gyakrabban fognak pusztítani rovarinváziók és egyre újabb növénybetegségek is, a védekezés pedig jelentősen növeli a termelési költségeket. A mezőgazdaság így egyre kevésbé lesz vonzó gazdasági ágazat, ami már csak azért is vészjósló tendencia, mert Kínában lakik a világ népességének egyötöde, a mezőgazdasági termelésbe világszerte bevont területnek azonban most is csak a hét százaléka található az országban.

Szakértők már régóta hangoztatják, hogy a feltörekvő országoknak - mindenekelőtt Kínának és Indiának - is tevékenyen részt kell vennie a klímaváltozás elleni küzdelemben. Kína csatlakozott az 1997-es kiotói klíma-egyezményhez, de fejlődő országként nem kell csökkentenie a széndioxid-kibocsátást. A gazdasági növekedés ütemét féltve a kínai kormányzat elutasította az önkéntes hozzájárulást is a kiotói célok eléréshez, és érvelése szerint inkább a fejlett európai és amerikai gazdaságnak kellene korlátoznia a kibocsátást.

Egyébként az ENSZ Kormányközi Klímakutató Bizottságának (IPCC) egy új, hivatalosan még nem is publikált felmérése szerint, amelyből szerdán jelentek meg részletek az El País című spanyol lapban, a klímaváltozást akkor sem lehetne megállítani, ha egyik napról a másikra világszerte megszűnne az üvegház hatású gázok kibocsátása. Az IPCC jelentése szerint a huszonegyedik században 2-4,5 Celsius fok között növekszik az átlaghőmérséklet, ami rendkívüli időjárási hatásokkal jár majd. (MTI/dpa)

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

VilágRSS