2019. július 23. keddLenke
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Kritikusabban szemlélik a csehek a Benes-dekrétumokat

2006. december 19. 12:26, utolsó frissítés: 12:37

Egyre kritikusabban szemlélik a csehek a Benes-dekrétumokat, amelyek alapján a II. világháború után a csehszlovákiai németeket és magyarokat háborús bűnösöknek minősítették, megfosztották állampolgári jogaiktól, és elkobozták vagyonukat. Míg két-három éve a csehek több mint kétharmada tartotta fontosnak a dekrétumok hatályának fenntartását, ma már csak ötven százalékuk - derült ki abból a legújabb országos felmérésből, amelyet a prágai CVVM közvélemény-kutató központ készített.

Ugyanakkor mintegy 33 százalékra emelkedett azok aránya, akiknek nincs kikristályosodott véleménye a kérdéséről. A korábbi felmérések idején ez az arány mindig 30 százalék alatt volt.

A Benes-dekrétumok hatályon kívül helyezését ezúttal a megkérdezettek 13 százaléka támogatta, míg korábban ez általában 5-8 százalék volt. A felmérés eredményei azt jelzik, hogy a csehek véleménye a Benes-dekrétumokról változóban van, s kritikusabb, mint a korábbi években - állítják a felmérés készítői.

A Benes-dekrétumok alapján az állampolgári jogaitól megfosztott mintegy hárommillió németet kitelepítettek Csehszlovákiából, míg a magyarok kitelepítését az 1945 nyarán lezajlott potsdami nagyhatalmi konferencia nem hagyta jóvá. A korabeli csehszlovák hatóságok ezután csehországi munkaszolgálattal, szlovák-magyar lakosságcserével és reszlovakizációval próbálták meg felszámolni a több mint félmilliós szlovákiai magyarságot.

Míg a dekrétumok bírálói kollektív büntetésként értelmezik az Eduard Benes államfő nevével fémjelzett intézkedéseket, a hivatalos cseh politika ezt az értelmezést elutasítja. Alapvetően azzal érvel, hogy a dekrétumokat azért nem lehet kollektív büntetésnek minősíteni, mert az intézkedések nem vonatkoztak a német és a magyar antifasisztákra, illetve a nácizmus áldozataira.

A legfrisebb felmérés szerint a csehszlovákiai szudétanémetek kitelepítését a megkérdezettek ötven százaléka ma is igazságosnak tartja, míg 32 százalék igazságtalannak. Ez utóbbi arány is magasabb, mint az előző felmérések alkalmával. A kitelepítéseket négy százalékkal kevesebben tartják igazságosnak, s öt százalékkal többen ítélik el.

Ugyanakkor a megszólítottak több mint fele úgy látja, hogy a Benes-dekrétumok kedvezőtlenül befolyásolják Csehország és Németország viszonyát. Az emberek 25 százaléka szerint negatív hatással vannak a cseh-osztrák kapcsolatokra is. A cseh-magyar viszonyt a felmérés nem kutatta. A szövetségi csehszlovák állam szétválása után Prága úgy véli, hogy a "magyar kérdés" immár Pozsony hatásköre.

A háború után kitelepített szudétanémetek több mint 800 évig éltek az egykori cseh királyság határvidékén. Szudétanémet kimutatások szerint a tömeges kitelepítés több tízezer áldozatot követelt. A történelmi források különböző módszereket alkalmazva 30 ezertől 240 ezerig terjedő áldozatról beszélnek. (mti)

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

VilágRSS