Mégsem temetné az EU-alkotmányt a vezető uniós politikusok többsége
2006. január 17. 11:21, utolsó frissítés: 11:21
Úgy tűnhet, hogy az EU megfeneklett alkotmánya a végét járja, miután a francia és a holland szavazók elutasították a tavalyi népszavazáson, de az európai politikusok többsége mégsem akarja temetni az alaptörvényt. Wolfgang Schüssel osztrák kancellár szerdán fogja vázolni az Európai Parlamentben (EP), hogyan képzeli az európai intézmények jövőjéről folytatott kényes vita előmozdítását országa hat hónapos EU-elnöksége alatt, a júniusi csúcstalálkozóig.
A népszavazási kudarcok ellenére az EU-vezetők többsége változatlanul hisz abban, hogy a 25 országot lefedő tömbnek szüksége van az alkotmányban foglalt intézményi reformokra a döntéshozatali mechanizmus egyszerűsítése és egy sokkal stabilabb vezetés érdekében. A megvalósítást illetően azonban nagyon eltérően gondolkodnak.
Jacques Chirac francia elnök a múlt héten úgy nyilatkozott, hogy az alkotmány egyes részei alkalmazhatók a meglévő szerződések felhasználásával. Megismételte felhívását, hogy az országok "úttörő" csoportja lépjen előre a szorosabb integráció irányába, egyúttal nagyobb politikai szerepet szorgalmazott az euróövezethez tartozó 12 államnak.
A konzervatív Nicolas Sarkozy belügyminiszter, aki a legnagyobb eséllyel pályázik Chirac elnöki székére, azt javasolta, hogy csupaszítsák le az alkotmányt néhány intézményi reformra, amelyeket új szerződésbe foglalnának és - népszavazás helyett - parlamenti szavazásra bocsátanának.
Angela Merkel német kancellár szerint az alkotmány szövegén nem szabad változtatni. Megígérte: Németország soros elnöksége alatt, 2007 első felében megpróbálja elérni, hogy hatályba léptessék. Diplomáciai források szerint Berlin leginkább a szavazási rendszer lakosságszámon alapuló, alkotmányban rögzített reformjának fenntartásában érdekelt, ami növelné Németország súlyát az unióban.
Az EP a héten akar hozzáfogni az alkotmány újraélesztéséhez egy olyan jelentésről tartott szavazással, amely összeurópai referendumot javasol az alkotmányos szerződésről 2009-ben, a következő európai választások napján. (mti/reuters)
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!