„Valószínűtlen, de nem elképzelhetetlen” az EU összeomlása
2005. június 16. 12:02, utolsó frissítés: 12:02
Ez áll az egyik tekintélyes londoni kutatóintézet elemzésében, amely több forgatókönyvet is felvázol az EU lehetséges jövőjéről. Az Economist Intelligence Unit (EIU) által összeállított prognózis szerint a kialakult helyzetben kicsi az esélye annak, hogy a 2007-2013-as költségvetés nagyvonalúan fog bánni az új uniós tagországokkal.
Az EIU elemzése öt lehetséges jövőképet tartalmaz. A cég a legkisebb, 10%-os valószínűséget annak adja, hogy folytatódik az integráció mélyítése és feléled az euróövezet stabilitási paktuma. Az EIU szerint 15%-os a valószínűsége, hogy a tagországok visszasüllyednek "a szűk nemzeti érdekek agresszív védelmébe", ami elfojtja az alkotmány egyes elemeinek újjáélesztésére irányuló próbálkozásokat.
E forgatókönyv alapján a 2007-2013-as költségvetés zsákutcába jut, a további piaci liberalizálással együtt. Az egységes piacot fenntartó szabályozó rendszert kijátsszák, a rendszert fenntartó intézmények megbénulnak, a gazdasági teljesítmény tovább romlik, ami ördögi kör gyanánt még további protekcionista intézkedéseket eredményez – áll az EIU által felvázolt legrosszabb lehetséges forgatókönyvben.
Románia és Bulgária csatlakozása meghiúsul és a bővítési folyamat egésze megreked. A közös költségvetés nagy befizetői leállítják befizetéseiket, az euróövezet költségvetési fegyelme felbomlik, és erősödik az arra irányuló nyomás, hogy egy vagy több tagállam kilépjen a valutaunióból.
Az EIU szerint valószínűtlen, de nem elképzelhetetlen kimenetel az, hogy az Európai Unió végül összeomlik vagy lebomlik. Mindazonáltal túl sok érdek fűződik Európában az EU megőrzéséhez, és a kormányok valószínűleg közbelépnének a káosz és a szétesés megakadályozása érdekében.
Ugyancsak 15%-os valószínűséggel jósolja az EIU a kétrétegű EU kialakulását, amelyben egy szűkebb országcsoport megteremti a maga szorosan összefogott "szociális Európáját", és ezt venné körül egy lazább integrációjú külső héj. A belső "magországok" protekcionista politikát folytatnának, büntetnék a vállalati termelési kapacitások kitelepítését, összehangolnák a társasági adókulcsot, és a külső országok munkaerejének szabad mozgását akadályozó átmeneti korlátozásokat meghosszabbítanák és megszigorítanák.
A londoni elemző ház ennél nagyobb – 20%-os – valószínűséget jósol a részleges visszabontásnak. E forgatókönyv alapján sok hatalmi jogkört visszautalnának tagállami szintre, a közös mezőgazdasági politikát drasztikusan átalakítanák, vagy éppen teljesen felszámolnák. A közös költségvetés kiadásait úgy megnyirbálnák, hogy azok az EU GDP-jének fél százaléka alá csökkennek; a döntéshozók ezzel a bírálatok legfőbb okát felszámolnák. Ebben a forgatókönyvben a további bővítés viszonylag simán lezajlik, Törökország, a Nyugat-Balkán és Ukrajna 2020-ra az EU tagjává válik.
Az EIU a legnagyobb, 40%-os valószínűséget azonban a status quo fennmaradásának jósolja, vagyis annak, hogy az integrációs folyamat leáll, de az eddigi integrációt nem bontják vissza. Új kezdeményezések nem születnek, a jelenlegi szabályozókat jórészt betartják. Az alkotmány egyes "kézi válogatással" kiválasztott elemeit korlátozott számban életbe léptetik, hogy a kibővített unió működőképessége megmaradjon.
A bővítési tárgyalások Törökországgal és a Nyugat-Balkán államaival folytatódnak, de akadozva és válságok között bukdácsolva; az országcsoport – Horvátország kivételével – még 2020-ban sem lesz tagja az EU-nak. (mti)
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!