2019. november 19. keddErzsébet
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Választások vannak Lengyelországban

2019. október 13. 08:46, utolsó frissítés: 08:46

Megkezdődtek vasárnap reggel a lengyelországi parlamenti választások, melyekben a parlament alsóházának, a szejmnek 460 képviselőjét, valamint a felsőház, a szenátus 100 tagját választják meg.

A 27 415 választóhelyiségben - melyek közül 320-at külföldön, ötöt pedig a lengyel tengeri flotta hajóin létesítettek - 30,1 millió szavazásra jogosult lengyel állampolgár járulhat az urnákhoz. Előzetes regisztráció után a lengyelek levélben is leadhatják voksukat, ezzel a lehetőséggel 1571 személy élt.

A szavazás reggel 7 órától este 21 óráig tart. Urnazárás után a fő lengyel hírtelevíziók közlik a szavazóhelyiségeket elhagyók körében végzett felmérés, az exit poll eredményeit.

A szejm képviselőit többmandátumos kerületekben, pártlistákra szavazva választják meg, s az ötszázalékos bejutási küszöböt átlépő pártok szavazatait arányos rendszerben váltják át mandátumokra. A be nem jutott pártok szavazatait viszont a D'Hondt-módszer szerint osztják ki, ami növeli a győztes párt fölényét.

Az alsóházi képviseletre összesen tíz tömörülés pályázik, ebből öt országszerte, minden választókerületben indul.

A szenátorokat egyéni választókerületekben, többségi rendszerben választják meg. Az ellenzék a választókerületek közel felében közös szenátorjelöltet indít.

Felmérések szerint a 2015 óta kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) párt ismét többségre tehet szert az alsóházban. Inkább az lesz a kérdés, hogy rákényszerül-e koalícióra. Rajta kívül három vagy négy ellenzéki tömörülés juthat be, közülük a legmagasabb támogatottságot a Polgári Koalíció (KO) élvezi, amelyet a 2015-ig kormányzó jobbközép Polgári Platform (PO), a balközép Modern (Nowoczesna) és a Zöldek részvételével alakítottak meg. A felsőház esetében is a PiS kisebb-nagyobb fölényét jelzik a felmérések.

Lengyelországban négyévente tartanak parlamenti választásokat. Idén a megfigyelők az erőteljes társadalmi megosztottság és az intenzív választási kampány ösztönző hatása miatt aránylag magas, akár az 55-60 százalékot is megközelítő részvételt tartanak lehetségesnek. (mti)

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

VilágRSS