2019. július 16. keddValter
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

A szerb államfő szerint országa soha nem fog csatlakozni a NATO-hoz

2019. március 25. 11:48, utolsó frissítés: 12:12

Alekszandar Vucsics államfő és Alekszandar Vulin védelmi miniszter azt nyilatkozták vasárnap, hogy Szerbia soha nem fog csatlakozni a NATO-hoz.

„Azért hoztuk ezt a döntést, mivel lebombáztak bennünket, de elsősorban azért, mivel mi soha nem tennénk meg azt más nemzetekkel, amit ellenünk elkövettek” – mondta Vulin védelmi miniszter egy nyilvános megemlékezésen, ahol a 20 évvel korábbi NATO légitámadás áldozataira emlékeztek.

Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) 20 évvel ezelőtt, 1999. március 24-én indított légicsapás-sorozatot Kis-Jugoszlávia ellen. Ez volt az első alkalom, hogy a NATO az ENSZ Biztonsági Tanácsa jóváhagyása nélkül katonai beavatkozást hajtott végre. Az első bombák Nisre hullottak le 19.45-kor, erre emlékezve a központi megemlékezést is ebben a városban és ebben az időpontban rendezték meg.

A szerbek a légicsapásokat a Nyugat szerbek elleni agressziójának tartják számon a mai napig, míg a koszovóiak szerint a NATO hőstettet hajtott végre, és megmentette őket a szerbek agressziójától. Míg a Nyugat-barát kormány és az államfő is a szerbek elleni indokolatlan támadásról beszélt, de visszafogott hangon, a szélsőjobboldal nyíltan Nyugat-ellenes lépésekkel nyilvánította ki véleményét vasárnap. A nacionalista Szerb Radikális Párt elnöke, Vojiszláv Seselj az Európai Unió és a NATO zászlaját is felgyújtotta, így fejezve ki egyet nem értését azzal az irányvonallal, amelyet a jelenlegi kormány képvisel.

A NATO tagállamai azt követően támadták meg a nyugat-balkáni országot 1999-ben, hogy kudarcba fulladtak a franciaországi Rambouillet-ben, valamint Párizsban folyó tárgyalások Koszovóval kapcsolatban, amelyek célja az volt, hogy "lényegi autonómiát" adjanak Szerbia akkori déli, túlnyomó többségében albánok lakta tartományának Jugoszlávián belül. Szerbia képviselői elutasították a megállapodást, amelyet a koszovói albánok viszont elfogadtak. A NATO a szerb elutasítással indokolta a légicsapások megindítását.

A támadással vetettek véget Szlobodan Milosevics nacionalista jugoszláv elnök koszovói albánok ellen folytatott erőszakkampányának. A Szerbiából és Montenegróból álló országot – sokak szerint indokolatlanul hosszú ideig és önkényes célpontokat kijelölve – 78 napig bombázták, a hadművelet legfőbb célja az volt, hogy elkerüljék a humanitárius katasztrófát Koszovóban, ahol a szerbek súlyos etnikai diszkriminációba és csoportos mészárlásokba kezdtek a tartomány többségi albán lakossága körében.

A támadások során különböző becslések szerint Jugoszlávia-szerte összesen 1200-3500 civil, katona és rendőr halt meg, az ország gazdasága pedig mintegy 30 milliárd dolláros kárt szenvedett. Ugyanakkor körülbelül 25 ezer lakóépület semmisült, illetve rongálódott meg, 470 kilométernyi közút és 595 kilométer vasútvonal vált használhatatlanná, 14 repülőtér, 19 kórház, 69 iskola és 44 híd rongálódott meg vagy dőlt romba. A légitámadások által okozott anyagi kár nagyságát akkor körülbelül 100 milliárd dollárra becsülték.

Eközben az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) aktívan támogatta a szintén nacionalista Koszovói Felszabadító Hadsereget (KLA). A Hírszerző Ügynökség 1996-ban és 1997-ben arról írt jelentést, hogy a KLA két-három év alatt hány fős sereget képes mobilizálni. A koszovói albán nacionalista gerillasereg pedig szintén háborús bűnöket követett el, leginkább a helyi szerb, roma és olyan albán csoportok mészárlásával, akikről azt állították, hogy Belgráddal kollaborálnak. (telesur/mti)

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

VilágRSS