2019. október 16. szerdaGál
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Növekszik a feszültség Koszovó és Szerbia között: a koszovói parlament hadsereggé alakítja a biztonsági erőket

2018. december 14. 19:21, utolsó frissítés: 19:21

Elfogadta a koszovói parlament pénteken azokat a törvénymódosításokat, amelyek lehetővé teszik, hogy a biztonsági erőket hadsereggé alakítsák. A döntés várhatóan növeli a feszültséget a koszovói albánok és szerbek, valamint Koszovó és Szerbia között.

A javaslatokat a 120 tagú országgyűlés összes jelenlévő képviselője támogatta, a szerb kisebbség képviselői bojkottálták a voksolást.

A koszovói biztonsági erők hadsereggé alakításához alkotmánymódosításra lett volna szükség, ezt azonban a kisebbségi szerb politikusok határozottan ellenezték, ezért a kormány azt kezdeményezte, hogy a létező biztonsági erők hatáskörét bővítsék ki, gyakorlatilag hadsereggé alakítva át a kontingenst. Így a testületet továbbra is biztonsági erőknek nevezik majd, ám az eddigi 2500, könnyű fegyverzettel rendelkező egyenruhás helyett ezentúl ötezer hivatásos fegyveres, valamint háromezer tartalékos képezi majd a keretet. A hatáskörök bővítése után a biztonsági erőknek nehézfegyverzetük is lehet. Leszögezik azt is, hogy a koszovói biztonsági erők egy többnemzetiségű professzionális és fegyveres katonai erő, amely az alkotmánnyal és törvényes megbízatásával összhangban belföldön és külföldön is szolgálhat.

A NATO szakértői szerint a hadsereg megalakítása nem történhet egyik pillanatról a másikra, nem a névváltoztatástól válik egy kontingens hadsereggé, a teljes folyamathoz körülbelül tíz évre lesz szükség.

Az 1998-1999-es koszovói válság lezárását követően, 1999-ben az ENSZ Biztonsági Tanácsa az 1244-es számú határozatban mondta ki, hogy az akkor még Jugoszlávia részének számító Koszovóban kizárólag nemzetközi haderő, a KFOR tartózkodhat.

A Belgrád és Pristina közötti 2013-as brüsszeli megállapodás aláírásakor pedig a NATO képviselői garanciát adtak arra, hogy a koszovói albán fegyveres erők nem léphetnek be Koszovó északi, szerbek lakta részére a KFOR beleegyezése nélkül. Belgrád most attól tart, az új hadsereg figyelmen kívül hagyná a korábbi megállapodásokat, és lépéseivel megfélemlítené és elűzné a szerb lakosságot.

A túlnyomó többségében albánok lakta, a szerbek által vallásuk és kultúrájuk bölcsőjének tekintett Koszovó 2008-ban vált függetlenné Szerbiától, de ezt Belgrád azóta sem ismeri el. Koszovónak a függetlenség egyoldalú kikiáltása óta nincs önálló hadserege.

Szerbia vezetése élesen bírálta, hogy a koszovói parlament pénteken egyhangúlag megszavazta a biztonsági erők hadsereggé alakítását lehetővé tevő törvénycsomagot. Ana Brnabic miniszterelnök szerint a koszovói hadsereg megalakítása szembemegy a béke megőrzéséért tett lépésekkel. Mint mondta, Szerbia tovább akar haladni a béke és a stabilitás útján, amely a fejlődést biztosítja.

Aleksandar Vucic szerb elnök egyelőre nem reagált a hírre, ám főtitkára, a korábbi igazságügyi miniszter, Nikola Selakovic kijelentette: a pénteki koszovói voksolással meghalt a nemzetközi jog. "Azok, akik hozzájárultak, hogy a nemzetközi jog megsemmisüljön, már csak nem is játsszák meg magukat, korábban legalább kitaláltak valamit, hogy a nemzetközi jog megsértését hogyan magyarázzák ki" - fogalmazott Nikola Selakovic. Szerinte mindenki, aki elfogadja a koszovói hadsereg megalakítását és a koszovói állam függetlenségét támogatta, az így tesz.

Ivica Dacic külügyminiszter bejelentette, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsának sürgős összehívását fogja kezdeményezni, mert a pristinai képviselőház döntése súlyosan sérti az ENSZ BT 1244-es határozatát.

Aleksandar Vulin védelmi miniszter szerint Pristina azért akart hadsereget létrehozni, hogy megtámadhassa Szerbiát és a koszovói szerbeket. Vulin úgy fogalmazott, hogy a koszovói hadsereg terroristákból áll. A tárcavezető nyugalomra intette a Koszovóban élő szerb kisebbséget, és kijelentette: Szerbia és a szerb hadsereg támogatja őket.

A koszovói szerb politikusok pénteken leszögezték, hogy nem ismerik el a koszovói hadsereg megalakítását, mert szerintük a pristinai lépés közvetlen támadás a béke ellen.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár pénteki nyilatkozatában sajnálatát fejezte ki és nem megfelelő lépésnek nevezte, hogy a felvetett aggodalmak ellenére a koszovói parlament elfogadta azokat a törvénymódosításokat, amelyek lehetővé teszik, hogy a biztonsági erőket hadsereggé alakítsák. (mti)

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

VilágRSS