2018. november 18. vasárnapJenő
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Strasbourgban megkezdődött a vita arról, hogy Magyarország megsértette-e az EU alapértékeit

2018. szeptember 11. 16:20, utolsó frissítés: 20:21

Megkezdték az Európai Parlament a magyarországi jogállamiságról szóló vitát kedden helyi idő szerint 15 órakor. Szerdán a ház arról szavaz majd, fel kell-e lépnie az EU-nak az uniós értékek megsértésének súlyos veszélye miatt Magyarország ellen.

A vitán jelen lévő Orbán Viktor magyar miniszterelnök a vita elején fejtheti ki álláspontját az Európai Bizottság alelnöke, Frans Timmermans felszólalása után.

Most első ízben kérheti a tagállamoktól az Európai Parlament, hogy indítsák el a 7. cikk szerinti eljárást egy tagállam ellen, amelyben felmerült az uniós értékek megsértésének veszélye.

A plenáris ülésen zajló vita élőben követhető az EP Live és az EbS+ csatornákon.

A demokrácia, jogállamiság és alapvető jogok helyzetének romlása miatt az Európai Unióról szóló szerződés 7-es cikkelye alapján a képviselők 2017 májusában arra utasították az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságot, hogy készítsen plenáris szavazásra kerülő különjelentést Magyarországról.

Judith Sargentini (Zöldek, Hollandia) parlamenti jelentéstevő a jelentéstervezetet 2018. márciusban ismertette az állampolgári jogi bizottság tagjaival, akik áprilisig nyújthattak be módosító indítványokat.

Judith SargentiniJudith Sargentini


A jelentéshez a Kulturális és Oktatási, Költségvetés-ellenőrzési, Alkotmányügyi, és Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottságok készítettek véleményt. A bizottsági szavazásra június 25-én került sor; 37 igen, 19 nem szavazattal fogadta el a szakbizottság a jelentést.

A jelentésről az EP plenáris ülése 2018. szeptember 12-én délben szavaz.

Amennyiben a plenáris ülés elfogadja a jelentést, azzal a Tanácsot egyben arra kéri, hogy tegye meg az ilyenkor szükséges lépéseket.

A jelentés elfogadásához a leadott szavazatok kétharmada, egyben az összes képviselő szavazatának abszolút többsége szükséges.

A 7. cikk első bekezdése szerint ezután a Tanács megállapíthatja, hogy egy tagállam esetében fennáll az uniós alapértékek megsértésének egyértelmű kockázata és konkrét ajánlásokat fogalmazhat meg a tagállam számára a helyzet javítására.

Az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikke, amelyet eddig még sosem alkalmaztak, az uniós alapértékek betartatását szolgálja.

A 7. cikkének első bekezdése szerint a Tanács négyötödös szavazati többséggel megállapíthatja, hogy egy tagállam esetében fennáll az uniós alapértékek megsértésének egyértelmű kockázata és konkrét ajánlásokat fogalmazhat meg a tagállam számára, hogy megelőzze az alapértékek tényleges megsértését. A cikkelyt a tagállamok egyharmada, vagy az Európai Parlament vagy a Bizottság aktiválhatja.

A 7-es cikkely második bekezdése egy másik eljárásra ad lehetőséget, amikor a tagállamok egyharmada vagy a Bizottság javaslata alapján a Tanács megállapíthatja, hogy az alapértékek az adott országban ténylegesen sérültek-e. A Tanácsnak ilyen esetben egyhangú döntést kell hoznia és az EP hozzájárulására is szükség van.

A 7-es cikkely harmadik bekezdésének a második paragrafusa alapján hozott döntés a konkrét szankciókat indíthatja el, ami a tanácsi szavazati jog felfüggesztését is jelentheti.

Tamás Gáspár Miklós a vita kapcsán a hvg.hu-n közölt jegyzetet Az „európai megoldás” mítosza címmel. Ebben az állítja, hogy mind az orbánisták, mind az antiorbánisták eltúlozzák a Sargentini-jelentés fontosságát. "Szóval akármi történik most az Európai Parlamentben, nem fog történni semmi. A közmunkások családtagjai ezentúl nem kaphatnak segélyt. Ez viszont megtörténik" - zárja írását a filozófus.

Judith Sargentini, a zöld párti frakció holland képviselője felszólal az Európai Parlament vitáján 2018. szeptember 11-én. Balra Orbán Viktor miniszterelnök, mögötte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter és Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter. MTI Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Szecsődi BalázsJudith Sargentini, a zöld párti frakció holland képviselője felszólal az Európai Parlament vitáján 2018. szeptember 11-én. Balra Orbán Viktor miniszterelnök, mögötte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter és Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter. MTI Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Szecsődi Balázs


Orbán Viktor: a jelentés sérti Magyarország és a magyar nép becsületét

A Sargentini-jelentés sérti Magyarország és a magyar nép becsületét - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök az Európai Parlament plenáris ülésén, kedden Strasbourgban.

A magyar jogállamisági helyzetről szóló Sargentini-jelentésről szóló vitán a kormányfő kiemelte: „azért állok most itt, és védem meg a hazámat, mert a magyarok számára a szabadság és a demokrácia, a függetlenség és Európa becsület kérdése. Ezért az Önök előtt fekvő jelentés sérti Magyarország és a magyar nép becsületét.”

Orbán Viktor hangsúlyozta: Magyarország döntéseit a választók hozzák meg, a parlamenti választásokon.

„Önök nem kevesebbet állítanak, mint hogy a magyar nép nem elég megbízható, hogy megítélje, mi az érdeke. Önök azt hiszik, jobban tudják, mi kell a magyar népnek, mint maguk a magyar emberek” - fogalmazott a kormányfő.

Sargentini: a magyarországi helyzet semmit sem javult

Az Európai Parlamentnek (EP) kötelessége fellépni a magyarországi jogsértések ellen, a helyzet ugyanis semmit nem javult a magyar helyzetről szóló különjelentés júniusi szakbizottsági elfogadása óta - hangoztatta a dokumentumot összeállító Judith Sargentini az EP keddi vitáján.

A strasbourgi ülésen a holland zöldpárti képviselő kijelentette, hogy amennyiben a testület nem tudja "behúzni a vészféket", akkor nem teljesíti ígéreteit az uniós állampolgárok felé.

Nem tűrhető tovább, hogy egy tagállam kormánya következmények nélkül sértse meg rendszerszinten az EU alapértékeit - tette hozzá.


Az LMP nem támogatja a jelentés elfogadását

Az LMP szerint a kormány súlyos hibái miatt nem lehet a magyar embereket büntetni, ezért az LMP nem támogatja a Sargentini-jelentés elfogadását - közölte Keresztes L. Lóránt, az LMP társelnök-frakcióvezetője keddi budapesti sajtótájékoztatóján.

Az LMP országos elnöksége úgy döntött, hogy nem támogatja a Sargentini-jelentés és a kapcsolódó intézkedések elfogadását, és arra kéri a párt európai parlamenti képviselőjét, hogy azt szavazatával a holnapi ülésen ne támogassa" - jelentette be az LMP társelnöke.

Osztrák EU-elnökség: nem köthetünk kompromisszumot a demokrácia és a jogállamiság ügyében

Az Európai Unió Tanácsa és annak osztrák elnöksége nagy jelentőséget tulajdonít a demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok fenntartásának - jelentette ki a soros elnökség képviseletében Karoline Edtstadler osztrák belügyi államtitkár a magyarországi helyzet keddi európai parlamenti (EP-) vitáján.

"Ebben nem köthetünk kompromisszumot, ezek közös elveink, szabályaink, amelyeket meg kell védenünk" - szögezte le felszólalásában Edtstadler.

Timmermans: az Európai Bizottság egyetért a jelentésben megfogalmazott aggályokkal

Az Európai Bizottság egyetért a magyar jogállamisági helyzetről szóló különjelentésben megfogalmazott aggályokkal - közölte Frans Timmermans, a brüsszeli testület első alelnöke a dokumentum keddi európai parlamenti (EP-) vitáján.

A strasbourgi ülésen Timmermans kiemelte, az Európai Unió nem létezhet a jogállamiság és az alapjogok tisztelete nélkül; a civil társadalom, a tudományos élet és a média szabadsága pedig alapvető feltétele a demokráciának.

Felszólalásában az alelnök felsorolt számos korábbi és jelenlegi vitás kérdést a bizottság és a magyar kormány között, egyebek mellett a bírói függetlenséget, a kisebbségi jogokat és a korrupciót említve.

"Az Európai Bizottság elkötelezett az alapvető értékek fenntartása mellett, és további lépésektől sem riad vissza. Megígérhetem, hogy nem leszünk kíméletesek" - fogalmazott.

Weber: egyes kérdések rendezése hiányában szükséges a hetes cikk szerinti eljárás

Szükség lehet az európai uniós alapszerződés hetes cikke szerinti eljárás Magyarországgal szembeni megindítására, amennyiben a kormány nem hajlandó megoldani bizonyos jelenlegi vitás kérdéseket - közölte Manfred Weber, a Fideszt is soraiban tudó Európai Néppárt frakcióvezetője a magyar jogállamisági helyzetről szóló keddi európai parlamenti vitán.

Felszólalásában Weber a szabad tudományos élet fontosságát hangsúlyozta a Közép-európai Egyetem (CEU) kapcsán. Arról is beszélt, hogy a demokratikus államokban elengedhetetlen a civil társadalom megfelelő működése, ennek ellehetetlenítése pedig ellentétes az unió alapértékeivel.

"A migráció kérdésében lehetnek véleménykülönbségeink, de ha általánosságban azt mondjuk, hogy félni kell a muzulmánoktól, általánosságban támadunk egy vallást, akkor a dzsihadisták útjára lépünk, akik megpróbálnak konfliktust szítani a társadalmaink között" - fogalmazott.

A politikus úgy vélekedett, hogy a hetes cikk keretében lehet folytatni a párbeszédet a Tanácsban, ha nem sikerül rendezni bizonyos ügyeket.

Verhofstadt: Magyarországot ma nem vennék fel az Unióba

Guy Verhofstadt, a liberálisok vezetője kijelentette, hogy Magyarországot ma nem vennék fel az EU-ba. Hozzátette, a bírálatok nem a magyar nép, hanem kizárólag a kormány ellen irányulnak.

Az Európai Konzervatívok és Reformerek frakció képviseletében felszólaló Ryszard Legutko kiemelte, hogy ismét egy demokratikusan megválasztott kormányt támadnak az EP-ben.

Udo Bullmann szociáldemokrata frakcióvezető úgy vélekedett, hogy a Fideszt is soraiban tudó Európai Néppárt (EPP) tagjainak el kell végre dönteniük: Európa vagy pedig Orbán Viktor oldalán állnak.

Philippe Lamberts, a zöldpárti frakció társelnöke azt hangoztatta, hogy az uniós tagsággal nemcsak jogok és előnyök, hanem kötelességek is járnak.

(mti/hírszerk.)

Cikkünket frissítjük.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

VilágRSS