2018. december 19. szerdaViola
-7°Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Trump mindenki ellen: feszült légkörben telt a G7 csoport találkozója

2018. június 10. 16:45, utolsó frissítés: 16:50

Éles feszültségek jellemezték az idei G7 csúcstalálkozót az Egyesült Államok és transzatlanti partnerei nézeteltérései miatt a kereskedelmi védővámok és a klímavédelem terén, Donald Trump amerikai elnök a találkozó vége után visszavonta a résztvevők közös kompromisszumos zárónyilatkozatának támogatását.

Trump a Twitter-üzenetében azzal indokolta lépését, hogy Justin Trudeau kanadai kormányfő "hamis állításokat" közölt a csúcsot követő sajtótájékoztatóján.

A kanadai kormányfő ugyanis arról beszélt, hogy "sértőnek találja" az amerikai vámtarifákat, amelyeket Washington mások mellett Kanadára vetett ki. Fogadkozott, hogy július 1-től Ottawa megtorló intézkedéseket hoz az Egyesült Államokkal szemben. "A kanadaiak udvarias és méltányos emberek, de nem hagyjuk magunkat megfélemlíteni" - fogalmazott.

Trump azonban nehezményezte, hogy - szavai szerint - míg a csúcson Trudeau "nyájas és szelíd", a sajtótájékoztatóján "nagyon tisztességtelen és gyenge" volt.

Az amerikai elnök szerint Kanada óriási vámtarifákkal sújtja az amerikai földműveseket, munkásokat és cégeket, ezért is vonta vissza a zárónyilatkozat támogatását, kormánya pedig "az amerikai piacot ellepő" kanadai gépjárművek ellen fontolgat tarifákat.

A heves kereskedelmi viták ellenére Trump felvetette, hogy a G7 hozzon létre szabadkereskedelmi övezetet, ahol nem lennének sem vámok, sem állami támogatások, sem kereskedelmi korlátok. Mindazonáltal az amerikai elnök azzal fenyegetett, hogy teljesen felfüggeszti a kereskedelmet azokkal az országokkal, amelyek nem hagynak fel szerinte tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatukkal. Többször felrótta szövetségeseinek, hogy több árut adnak el az Egyesült Államoknak, mint amennyit vásárolnak. Az európaiak azzal vágtak vissza, hogy vállalataik munkahelyeket teremtenek Amerikában.

A G7 tagjai közös zárónyilatkozatukban a többi között demokratikus társadalmaik védelméről és más országok befolyása elleni fellépésről is határoztak.

Kijelentették, hogy konkrét lépéseket tesznek a hét ország demokratikus társadalmait, intézményeit, választási folyamatát, szuverenitását és biztonságát aláásni próbáló külföldi entitások ellen.

A zárónyilatkozat e része vélhetően burkoltan arra utal, hogy Oroszország a gyanú szerint beavatkozott az Egyesült Államok elnökválasztásába, Nagy-Britanniának az EU-tagságáról szóló referendumba, illetve a francia és német választásokba álhírek terjesztésével és kibertámadásokkal. Moszkva tagadja a vádakat.

A világ hét legfejlettebb ipari országának vezetői emellett arról is megállapodtak, hogy folyamatosan felügyelik az iráni atomprogramot, hogy szavatolják annak békés jellegét. Emellett felszólították Iránt, hogy tartózkodjon a ballisztikus rakétaprogramjával járó tesztkilövésektől, és sürgették Teheránt, hogy játsszon központi szerepet a terrorizmus elleni harcban és a térségét sújtó konfliktusok békés rendezésében.

A vezetők elítélték a terrorizmus minden nemű támogatását, és az Iszlám Állam dzsihadista szervezet elleni harc folytatását irányozták elő Szíriában. Egyúttal elítélték a vegyifegyver-támadásokat a közel-keleti országban.

A G7-vezetők Donald Trump amerikai elnököt leszámítva kijelentették, hogy elkötelezettek a klímaváltozás elleni harcban. Az Egyesült Államok a zárónyilatkozat egy másik pontjában közölte, hogy támogatja a nyitott, változatos, átlátható és biztonságos globális piacot az energetika minden tekintetében, és fokozza erőfeszítéseit a kollektív energetikai biztonság szavatolásának érdekében.

A csúcs résztvevői megerősítették, hogy ragaszkodnak a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) fenntartásához, a szabályokon alapuló nemzetközi kereskedelmi rendszerhez, illetve folytatnák a vámok és a kereskedelmi korlátok csökkentését.

Trump visszakozása ellenére az EU-s országok jelezték: ragaszkodnak a zárónyilatkozathoz. Emmanuel Macron francia elnök üdvözölte, hogy Európa képes volt egységes tömbként fellépni a csúcstalálkozón.

Az európai szövetségesek egyként utasították el az amerikai elnök javaslatát a G8 felélesztésére Oroszország részvételével.

A G7-csoportnak az Egyesült Államok, Kanada, Nagy-Britannia, Franciaország, Németország, Olaszország és Japán a tagja, a csoportban az Európai Unió is képviselteti magát. A tömb Oroszországgal kibővítve egy ideig G8 formátumban is ülésezett, de Moszkvát 2014, az Ukrajna ellen elkövetett agresszió, a Krím félsziget elcsatolása óta nem hívják meg ilyen tanácskozásra.

A fórum tagjai kijelentették: készek fokozni az Oroszország ellen hozott gazdasági büntetőintézkedéseket, amelyeket csak abban az esetben vonnak vissza, ha Moszkva teljesíti az ukrajnai konfliktus politikai megoldásának elősegítését célzó minszki megállapodásba foglalt kötelezettségeit.

Ugyanakkor közölték azt is, hogy folytatják az együttműködést Moszkvával a globális és regionális konfliktusok rendezésének érdekében.

Emellett Kanada és a G7-es csoport többi tagja a Világbankkal együtt 2,9 milliárd dollárt (majdnem 800 milliárd forintot) ajánlott fel a világ válság sújtotta országaiban a nők oktatására. A legtöbb pénzt Nagy-Britannia (250 millió dollárt), Kanada (310 millió dollárt) és a Világbank (2 milliárd dollárt) ajánlotta fel.

Ottawa közölte: a felajánlott összeg a legnagyobb oktatási befektetés a válságok és konfliktusok sújtotta országokban élő nők számára. A felajánlott tőke több mint 8 millió gyermeknek és tizenévesnek biztosítana lehetőségeket.

Az ENSZ Gyermekalapja (UNICEF) adatai szerint mintegy 75 millió gyermek - többségükben lány - nem részesül oktatásban a világ 35 konfliktus sújtotta országában. (mti)

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

VilágRSS