2018. június 18. hétfőArnold, Levente
24°Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Merkel: biztonsági tanácsra, kisebb létszámú bizottságra és transznacionális választási listákra is szükség van az EU-ban

2018. június 03. 18:31, utolsó frissítés: 18:31

Átalakításra szorul az Európai Unió (EU) döntéshozatali szerkezete - hangsúlyozta egy vasárnapi interjúban Angela Merkel német kancellár, aki szerint a közös külpolitika hatékonyságának növelésére az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) mintájára fel kellene állítani az EU biztonsági tanácsát, az Európai Bizottság létszámát csökkenteni kellene, és az európai parlamenti (EP-) választásokon be kellene vezetni a transznacionális választási lista intézményét.

A politikus a Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung (FAS) című vasárnapi lapban közölt interjúban kiemelte, hogy az EU a polgárainak nemcsak a béke, hanem a biztonság ígéretét is jelenti, és ezt az ígéretet meg kell újítani, méghozzá nagyon átfogó módon.

Az EU-nak a biztonságot kell jelentenie az alapelveket, így a demokráciát, a jogállamiságot és az emberi méltóságot tekintve, akárcsak a terrorizmussal szembeni védelmet, a jólét megőrzését, a külső határok védelmét, a kulturális identitás megőrzését, illetve a környezet megóvását tekintve is.

Ezért az EU-nak "belső és külső cselekvőképességre" van szüksége. A következő években olyan EU-t kell építeni, amelyről a világon mindenki tudja, hogy a külpolitikában egységesen lép fel, gazdaságilag erős és az élen jár a jólét biztosításához szükséges innovációban, a klímavédelemben, "a teremtés megóvásában" pedig "erős hang a globális tényezők kórusában". Annak is világszerte nyilvánvalóvá kell válnia, hogy az EU a tagjai által vallott közös értékek alapján cselekszik, tevékenységét az emberi jogok orientálják, és erősíti a multilateralizmust, a nemzetközi ügyek többoldalú megállapodásokon alapuló rendezési módját - fejtette ki a német kancellár.

Aláhúzta, hogy e célok eléréséhez változtatni kell az EU döntéshozatalán. Főleg a külpolitikában kell erősíteni az egységet, így középtávon el kell érni, hogy az ENSZ BT nem állandó tagjainak körében helyet szerző mindenkori EU-s országok az egész EU-t képviseljék, és a Nagy-Britannia távozásával megmaradó egyetlen állandó EU-s taggal, Franciaországgal együtt dolgozzanak a közösség külpolitikájának megvalósításán.

Angela Merkel hozzátette: elképzelhetőnek tartja, hogy az ENSZ BT mintájára megalakítanak egy biztonsági tanácsot az EU-ban. A testület az EU-s országok egy részéből állna, a helyeket rotációs alapon töltenék be. A testület gyorsan reagálhatna a fejleményekre, a külpolitikai és biztonságpolitikai főképviselővel és az ENSZ BT-ben dolgozó EU-s tagokkal szorosan egyeztetve tevékenykedne - mondta Angela Merkel, kiemelve, hogy az újítás erősítené az EU külső cselekvőképességét, a közös külpolitika érvényesítését.

Az Európai Bizottságról szólva kiemelte, hogy már a Lisszaboni Szerződés is a bizottsági tagok - az uniós biztosok - létszámának csökkentését irányozza elő. Mint mondta, a nagyobb tagországoknak is készen kell állniuk arra, hogy egy rotációs rendszer bevezetésével nem lesz mindig uniós biztosuk.

Az EP-vel kapcsolatban kiemelte, hogy az úgynevezett csúcsjelölti rendszer - vagyis az, hogy az EP-választás előtt a pártok listavezetőt neveznek meg, akit az Európai Bizottság elnöki tisztségére jelölnek, és az EP a legtöbb mandátumot szerző párt jelöltjének megválasztásáról szavaz elsőként - akkor maradhat fenn, ha a jelölt egy "transznacionális listán" szerepel. Csak egy ilyen páneurópai listával lehet biztosítani, hogy minden tagországban szavazhassanak a csúcsjelöltre, akinek sorsa így nem függ attól, hogy hazájának kormánya egyetért-e bizottsági elnökké jelölésével. Ugyanis előfordulhat, hogy az EP-választás győztese nem ahhoz a párthoz tartozik, mint hazájának kormányfője - fejtette ki a német kancellár.

A belső cselekvőképességgel kapcsolatban kiemelte a tervezett új menekültügyi rendszer jelentőségét, aláhúzva, hogy egy rugalmas rendszert kell kiépíteni, amelyben minden tagország önálló, de egymással összevethető módon járul hozzá a közös feladatok elvégzéséhez. Jelezte: nem biztos abban, hogy sikerül a június végén tartandó uniós csúcsig megállapodni az ügyben.

Az euróövezet tervezett átalakításával kapcsolatban hangsúlyozta, hogy az állandó válságkezelő mechanizmus (ESM) továbbfejlesztésével létre kell hozni az "Európai Valutaalapot (EMF)". Az alapnak nem EU-s intézményként, hanem államközi szervezetként kellene működnie a tagállami parlamentek megfelelő ellenőrzése mellett.

Az elképzelés szerint az EMF az Európai Bizottsággal együtt "az euróövezeti stabilitás két oszlopát alkotja". A bizottsággal együttműködésben rendszeresen vizsgálná a tagállamok versenyképességét és a stabilitási paktum betartását, és szükség esetén olyan eszközökkel támogatná a külső tényezők miatt bajba kerülő országokat, mint amilyenekkel a Nemzetközi Valutaalap (IMF) támogatja tagországait az államháztartási stabilitás helyreállításában.

A német kancellár a többi között arról is beszélt, hogy lehetőleg a 2019-es EP-választás előtt megállapodásra kell jutni a 2021-ben kezdődő hétéves ciklus EU-s költségvetéséről. Hozzátette, hogy ki kell alakítani egy úgynevezett beruházási költségvetést is, amelynek forrásaival azokat az euróövezeti tagországokat lehetne támogatni, amelyek lemaradásban vannak a tudomány, a technológia és az innováció területén. Szavai szerint az újítást fokozatosan lehetne bevezetni, és egyelőre néhány tízmilliárd eurót kellene elhelyezni ebben a keretben. Mint mondta, azt is el kell még dönteni, hogy az alapot a hétéves EU-költségvetésen belül vagy kívül kezeljék, és ki kell dolgozni egy megoldást a pénz felhasználásának parlamenti felügyeletére is. (mti)

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

VilágRSS