2019. szeptember 20. péntekFriderika
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

A török parlament nagy többséggel jóváhagyta az előrehozott választásokra vonatkozó indítványt

2018. április 20. 19:17, utolsó frissítés: 19:17

A török parlament pénteken nagy többséggel jóváhagyta a június 24-re kiírt előrehozott elnök- és parlamenti választás megtartását, amelynek következtében az országban végrehajtó elnöki rendszer lépne életbe - jelentette az NTV török hírtelevízió.

Az 537 képviselőből 386 voksolt igennel az indítványra. A kurdbarát ellenzéki Népek Demokratikus Pártja (HDP) 48 fős parlamenti frakciója a szavazás előtt kivonult az ülésteremből. A HDP-t az utóbbi másfél évben 11 mandátumától fosztotta meg a törvényhozás arra hivatkozva, hogy a párt a szakadár Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) politikai szárnya.

Recep Tayyip Erdogan török elnök pénteken egy isztambuli földrengéskutató intézet rendezvényén tartott felszólalásában azt mondta: "a bel- és külpolitikai, a hadászati, valamint a gazdasági fejlemények azt mutatták, hogy súlyos ára lenne, ha a jelenlegi rendszerrel mennénk tovább". Mint fogalmazott: "úgy tekintek június 24-re, mint egyfajta földrengés elleni felkészülésre". "Előkészületeket teszünk a földrengés pusztító hatásai ellen" - tette hozzá.

Erdogan szerdán jelentette be, hogy az eredetileg tervezett 2019. november 3-ai dátum helyett több mint egy évvel korábban tartják a következő választásokat. A végrehajtó elnöki rendszer jövőbeni bevezetésének igényét a török állampolgárok a 2017. április 16-ai népszavazáson már jelezték. Az alkotmánymódosítást 2016 végén a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) kezdeményezte, a nacionalista Nemzeti Mozgalom Pártja (MHP) pedig már a tavalyi referendum előtt az ügy mellé állt. Az AKP és a MHP a június 24-ei megmérettetésen választási szövetségben indul.

A változtatás kiszélesíti a mindenkori államfő jogköreit, aki a végrehajtó hatalom feje lesz. Ő jelölheti ki és függesztheti fel hivatalukból a minisztereket, illetve egy vagy több alelnököt állíthat maga mellé. A lépéssel megszűnik a Török Köztársaság 1923-as megalakulásával létrejött miniszterelnöki intézmény. A kemalista ellenzéki Köztársasági Néppárt (CHP) és a HDP korábban aggodalmait fejezte ki amiatt, hogy az alkotmánymódosítás által Törökország tekintélyelvű állammá válik, amelyet egyetlen ember ural.
Az AKP és a MHP szerint viszont így lehet biztosítani az államvezetés stabilitását.
(MTI)

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

VilágRSS