2019. október 16. szerdaGál
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

A Vallásszabadság Napjává nyilvánította az Országgyűlés január 13-át

2018. február 20. 19:25, utolsó frissítés: 19:35

A Vallásszabadság Napjává nyilvánította a Magyar Országgyűlés január 13-át, annak évfordulóját, amikor az erdélyi országgyűlés 1568-ban elfogadta a tordai vallásügyi törvényt. Az erről szóló előterjesztés kedden ellenszavazat nélkül ment át a parlamenten.

A Magyar Unitárius Egyház még a januári megemlékezésén fordult előterjesztéssel a Magyar Országgyűléshez, Románia Parlamentjéhez és az Európai Parlamenthez, amelyben azt kérték, hogy foglalják határozatba a 450 évvel ezelőtti országgyűlés verdiktumának korszakalkotó jelentőségét, nyilvánítsák kiemelt jelentőségű értékké, január 13-át pedig nyilvánítsák a vallásszabadság emléknapjává. Az előterjesztést a Magyar Unitárius Egyház, az Erdélyi és a Királyhágómelléki Református Egyházkerületek, a Romániai Ágostai Hitvallású Evangélikus Egyház és a Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház püspökei és főgondnokai írták alá.

Az 1568. évi tordai vallásügyi törvény jelentőségéről és a vallásszabadság napjáról szóló törvény szavazásának eredménye (MTI fotó: Balogh Zoltán)Az 1568. évi tordai vallásügyi törvény jelentőségéről és a vallásszabadság napjáról szóló törvény szavazásának eredménye (MTI fotó: Balogh Zoltán)


A Magyar Országgyűléshez február 16-án, pénteken nyújtott a vallásszabadság napjáról előterjesztést Kövér László házelnök, Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezetője, Szászfalvi László, a KDNP frakcióvezető-helyettese valamint Hiller István szocialista képviselő. Ezt szavazták meg az országgyűlési választások előtti utolsó rendes ülésükön a képviselők.

A jogszabály elfogadói - ahogy az előterjesztés fogalmaz: "mi, az Országgyűlés tagjai, azok, akik hiszünk abban, hogy Isten a történelem ura, s azok, akik a történelem menetét más forrásból igyekszünk megérteni" - emlékezni kívánnak a tordai vallásügyi törvényre, amely a világon először foglalta jogszabályba a lelkiismereti és vallásszabadsághoz való jogot.

A törvény szövege kitér arra is, hogy az erdélyi országgyűlés a reformáció eszmeiségéből fakadó törvénnyel a hitelvi sokszínűség mellett kötelezte el magát, aminek köszönhetően a reformáció különböző ágai szabadon és békés úton alakulhattak önálló egyházzá.

A jogszabály azt is tartalmazza, hogy a tordai törvényben foglalt eszmeiség, a közösség vallási önrendelkezése a modern demokrácia egyik előzményeként is értékelhető, amelyet méltán tekinthetünk a keresztény Európa egyik alapértékének.(mti/hírszerk.)

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

VilágRSS