2018. december 15. szombatValér
-1°Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

AFP: Kelet-Gúta, a damaszkuszi rendszer Achillesz-sarka

2018. január 07. 15:11, utolsó frissítés: 15:17

A szíriai rendszer Achillesz-sarkává vált Kelet-Gútában, ahol a lázadóknak mindeddig sikerült megőrizniük csapásmérő erejüket, Damaszkusz számára elkerülhetetlennek tűnik a katona offenzíva - vélik az AFP francia hírügynökség által vasárnap idezett elemzők.

A Damaszkusztól keletre fekvő, a lázadók kezén lévő területen, amely 2013 óta van a kormányerők ostromgyűrűjében, súlyos humanitárius válság uralkodik és mindennaposak a kormányerők légicsapásai. A stratégiai terület ellenőrzése révén a lázadók viszont rendszeresen rakétákkal és aknavetőkkel támadhatják a fővárost.

"A kelet-gútai ellenállás igencsak zavaró tényező lett a lázadók ellen aratott győzelemmel kérkedő rendszer számára" - vélte Joshua Landis, az egyesült államokbeli Oklahoma Egyetem Szíria-szakértője.

A kormányerőknek sikerült az ellenőrzésük alá vonni az ország területének több mint a felét, egyre több sikert értek el a lázadókkal és a dzsihadistákkal szemben, nem utolsósorban orosz szövetségesük katonai támogatásának köszönhetően.

Míg a béketárgyalások az országhatárokon túl folynak, "a rendszer arról akarja meggyőzni a nemzetközi közösséget, hogy már csak igen korlátozott ellenzékkel áll szemben, csak néhány beékelődésben vannak jelen" - hangsúlyozta Joshua Landis.

A lázadóknak és a dzsihadistáknak ennek ellenére sikerült egy hete megostromolniuk a kormányerők Gúta peremén található egyik támaszpontját, aminek következtében Damaszkusz fokozta a légitámadásokat.

A beékelődés továbbra is a rendszer "Achillesz-sarka" - mondta Rámi Abder-Rahmán, az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelő Központja (OSDH) emigráns aktivista szervezet igazgatója. "Az ottani lázadó csoportok erősek, és közvetlen veszélyt jelentenek a fővárosra".

A harcok ténylegesen nem csökkentek a térségben annak ellenére, hogy az egyike a tűzszünet kihirdetésén munkálkodó hatalmak által kijelölt "feszültségmentesítési övezetnek". Gútát is naponta támadja a rendszer légiereje és tüzérsége, a támadásokban 2011 óta ezrek haltak meg és sebesültek meg. Válaszul a lázadók tüzérségi tűzzel lőtték Damaszkuszt, több száz polgári személyt megölve.



A mintegy száz négyzetkilométeres területen közel 400 ezer lakos szenved élelmiszer- és gyógyszerhiánytól, az alultápláltság mindenekelőtt a gyermekeket fenyegeti. Abder-Rahmán szerint az iszlamista lázadó csoportok mindezek ellenére továbbra is népszerűek, mert több ezer harcosuk a térségből származik.

A feszültségmentesítési megállapodást elismerő és az ENSZ szervezte tárgyalásokon részt vevő Dzsais al-Iszlám (Iszlám Hadsereg) befolyásos lázadó csoport egyebek mellett Kelet-Gútát és annak legnagyobb városát, Dúmát tartja az ellenőrzése alatt. A hatalmon a Failak ar-Rahmán nevű másik felkelő szervezettel osztozik, amely Erbint és Hamuriát ellenőrzi.

A kormányerők bázisa elleni támadást viszont az Ahrár es-Sám és a régebben az al-Kaida terrorhálózathoz tartozó Fatah es-Sám dzsihadistái hajtották végre. "A rendszer fokozni fogja a műveleteket, hogy mindáron visszaszerezze ezeket az állásokat" - mondta Sam Heller, a Century Fondation agytröszt elemzője.

Az elmúlt napokban a damaszkuszi rendszerhez közeli médiumok megerősítették, hogy a hadsereg erősítést küldött erre a frontra. Heller szerint "a rendszernek kedvező katonai megoldás felé" haladnak Gútának a Failak ar-Rahmán, az Ahrár es-Sám és a Fatah es-Sám ellenőrizte részein. A Dzsais al-Iszlám esetében más jellegű a kihívás: nem elhanyagolható katonai erővel bír és sokan élnek a kezükön lévő övezetekben az elemző szerint. Ezen túl a lázadó csoport komoly tárgyalásokba bocsátkozott Oroszországgal, amely révén olyan tárgyalásos megoldást is elérhet, amelynek eredményeképpen a térségben maradhat.

Korábban az ENSZ elítélte az ostromállapot politikáját, amely révén a rendszer "megbékélési egyezményeket" írt alá, amelyekkel a lázadókat a még teljesen lázadó kézen lévő területre, Idlíb tartományba telepítették ki.

Joshua Landis szerint várható, hogy erőteljesebb nyomás nehezedik majd a gútai milíciákra, hogy adják meg magukat, fogadják el a megbékélési megállapodást.

(mti)

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

VilágRSS