2018. július 22. vasárnapMagdolna
17°Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Az Európai Parlament példát statuálhat a lengyeleken

2017. november 15. 17:28, utolsó frissítés: 17:28

A lengyelországi helyzetről beterjesztett két határozattervezet közül a szigorúbbat fogadta el szerdán az Európai Parlament (EP) plenáris ülése, és ennek értelmében a testület elkezdi előkészíteni az uniós alapszerződés hetedik cikke szerinti eljárás megindítását a lengyel kormánnyal szemben.

A néppárti, szociáldemokrata, liberális, zöldpárti és radikális baloldali frakciók által benyújtott előterjesztést 438 szavazattal, 152 ellenében, 71 tartózkodás mellett fogadták el a strasbourgi ülésen.

A jóváhagyott határozat szerint az elmúlt évek fejleményei az uniós értékek súlyos megsértésének egyértelmű kockázatát hordozzák magukban Lengyelországban. Az EP ezért utasítja belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi bizottságát (LIBE), hogy készítsen különjelentést Lengyelországról, hogy a plénum szavazhasson egy indoklással ellátott javaslatról, amellyel kezdeményezheti a hetes cikk szerinti eljárás megindítását a tagállamok kormányait tömörítő tanácsban.

A képviselőtestület mélységes aggodalmának adott hangot a lengyel igazságszolgáltatást érintő törvénymódosítások miatt, mondván, ezek meggyengíthetik a bíróságok függetlenségét és a jogállamiságot, az alkotmánybíróság nem megfelelő működése pedig "súlyosan aláássa" a demokráciát. A dokumentumban ezért az Európai Bizottság és a Velencei Bizottság ajánlásainak maradéktalan végrehajtását sürgették.

Mint írták, az utóbbi időben számos területen gyors jogalkotási fejleményekre került sor megfelelő konzultáció és alkotmányossági felülvizsgálat nélkül, például az állami média, a büntetőjog, a rendőrségre és a civil szervezetekre vonatkozó törvények, a menedékjog és a nők jogai terén. Továbbá rámutattak: ez felveti a fékek és ellensúlyok, illetve az alapvető emberi jogok szisztematikus ellehetetlenítésének kockázatát.

Állásfoglalásukban a képviselők arra is felszólították Varsót, hogy azonnali hatállyal függessze fel a nagyszabású fakitermelést a bialowiezai erdőben, valamint tartsa tiszteletben a gyülekezési szabadságot, és vizsgálja ki azokat a jelentéseket, amelyek szerint a rendőrség megfigyeli az ellenzéki vezetőket.

A lengyel kormánypártot is a soraiban tudó Európai Konzervatívok és Reformerek frakció saját határozati javaslatot terjesztett a plénum elé, a képviselők azonban az ötpárti tervezetet fogadták el.

Az Európai Parlament tavaly január óta öt vitát folytatott a lengyel jogállamisági helyzetről, és a mostanival együtt három állásfoglalást fogadott el.

Továbbra is legalább két lépés kell még ahhoz, hogy meginduljon Varsóval szemben az a többlépcsős eljárás, melyet az alapjogok megsértése esetére kodifikáltak az uniós jogba.

Elsőként az EP-nek ténylegesen el kell majd fogadnia az eljárás megindítását kezdeményező javaslatot. Ehhez a leadott szavazatok több mint kétharmadára és a képviselők abszolút többségének támogatására van szükség. Ezután az EU-tagországok kormányait képviselő miniszteri tanács négyötödös többséggel dönthetne arról, fennáll-e a veszélye az uniós alapértékek csorbulásának Lengyelországban.

A hetes cikk olyan, többlépcsős eljárást tesz lehetővé, amely - az európai uniós alapértékek súlyos és módszeres megsértése esetén - végső soron akár az érintett ország szavazati jogának a felfüggesztésével is járhat, ehhez azonban az összes többi tagállam egyhangú támogatására van szükség, amit ebben az esetben szinte kizártnak tartanak.

Az EP májusban hasonló határozatot fogadott el a magyarországi helyzet kapcsán is, kezdeményezve az "atomfegyverként" is emlegetett uniós eljárás megindítását.

A lengyel külügyi tárca közleményében azt írta, hogy politikai nyomásgyakorlásként értelmezhető az Európai Parlament Lengyelországra vonatkozó, egyoldalú, alapos elemzéseket mellőző határozata,.

A lengyel külügyi tárca tudomásul veszi a határozat megszavazását, egyúttal megállapítja, hogy az EP „nagyon szerencsétlen pillanatban fogadta ezt el”, amikor még csak megkezdődik a kifogásolt bírósági törvényekre vonatkozó törvényhozói folyamat, áll a varsói közleményben. Ezzel arra utal a külügyminisztérium, hogy a szerdai strasbourgi határozatban - egyebek mellett - bírált két bírósági törvény parlamenti tárgyalása még nem indult el, erre várhatóan november végén kerül sor.

Varsó nem tér ki a párbeszéd elől, melynek azonban a tényeken, a lengyel érvekre való nyitottságon kell alapulnia, szögezik le. A lengyel diplomácia szerint az EP-határozat leegyszerűsít, több - a közleményben részletezett - témakörben nem tükrözi a valódi tényállást, és túllép annak a párbeszédnek a keretein, amelyet a lengyel kormány és az Európai Bizottság a 2016 elején elindított uniós jogállamisági mechanizmus során folytatnak.

Az EP határozata egy „egyoldalú dokumentum, mely túl gyakran politikai értékelésen, nem pedig a jogi helyzet alapos elemzésén alapszik”, foglalja össze a lengyel külügyminisztérium, mely szerint az ilyen hozzáállás árt az európai integrációs folyamatnak, és csupán arra irányul, hogy egy adott tagállamot megbélyegezzenek. (mti)

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

VilágRSS