2017. december 15. péntekValér
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Vasárnap megtartja a függetlenségi népszavazást Katalónia

2017. szeptember 28. 10:58, utolsó frissítés: 10:58

A spanyol alkotmánybíróság a referendumot korábban felfüggesztette, így megrendezése az ország törvényei szerint illegális. A népszavazás a katalán kormány legfőbb ígérete volt a 2015-ös szeptemberi parlamenti választásokon. A győzelemmel arra kaptak megbízatást, hogy ezt megvalósítsák, amit teljesítenek is - állítja most a katalán vezetés.

Hivatalos felmérésben utoljára nyáron kérdezték meg a katalán közvéleményt arról, mint gondol a Spanyolországtól elszakadásról: 41 százalék volt mellette, 49 ellene, leszámítva a bizonytalanokat és nem válaszolókat. A felmérés nemcsak a maradni vágyók többségét mutatta, hanem arra is felhívta a figyelmet, hogy jelentős méretű a tábor, amely függetlenné válna.

Katalónia jelenleg az egyetlen olyan autonóm régiója Spanyolországnak, ahol ennek komoly támogatottsága van. Ám a nacionalista törekvések Katalónia mellett Baszkföldön és Galíciában is erősek voltak a 20. században, amelyeket a Franco-diktatúra (1939-1975) igyekezett elnyomni, a nemzetiségeket pedig egybeolvasztani. Franco tábornok halála után 1975-ben az egész országon úrrá lett a szabadság eufóriája. A demokratikus átmenetnek nevezett időszakot követően, 1978 decemberében a spanyolok referendummal hitelesítették új alkotmányukat, amely megteremtették a demokratikus kereteket, 17 autonóm közösségre osztotta Spanyolországot, mindegyiknek saját parlamentet biztosítva.

Katalóniában az alkotmányt 2,7 millióan támogatták, ami a leadott szavaztok 91,09 százalékát jelentette. A 67,91 százalékos választási részvétel pedig az egyik legmagasabb volt az országban. Egy évvel később megszületett Katalóniában az autonóm közösség alapokmánya (Estatut), amely nagyfokú önrendelkezést adott a térségnek. Egyebek mellett például ez biztosította a katalán nyelv szabad használatát, és a saját rendőrség létrehozását.

1980-ban a Konvergencia és Unió (CiU) pártszövetség került hatalomra, és maradt is 23 éven át. Jordi Pujol elnök azt vallotta, hogy Katalónia nemzetállam nélkül, ugyan saját nyelve, kultúrája van, de nincsenek kiválási törekvései. A nagyobb autonómia elérése azonban mindig is foglalkoztatta a katalánokat, már csak azért is, mert például Baszkföld vagy Navarra pénzügyi autonómiával is bír.

2006-ban a helyi választásokon győztes Katalán Szocialista Párt (PSC) - híven választási ígéretéhez - megreformálta a katalán alapokmányt, növelve a nyelvi, pénzügyi, politikai önállóságot, és ami a legfontosabb, hogy a katalán népet külön nemzetnek megnevezve benne. Az újrafogalmazott autonómiát megszavazta a katalán parlament, az akkor szintén szocialista többségű spanyol parlament, és népszavazás is hitelesítette.

Azonban az akkor ellenzékben, ma kormányon lévő konzervatív Néppárt (PP) az alkotmánybíróságon támadta meg a jogszabályt, amelyet Spanyolország feldarabolásának "előszobájaként" jellemzett. A bírói testület négy évig húzta a döntést, de 2010-ben a nagyobb önrendelkezést biztosító cikkelyek többségét visszavonta, köztük azt a passzust, amely szerint Katalónia külön nemzet.

A döntést a katalánok hatalmas megaláztatásként élték meg. Válaszul óriási tömeg, több mint egy millió ember vonult az utcákra. Ilyen méretű demonstrációra 1977 óta nem volt példa ebben az országrészben.

2010-ben a Konvergencia és Unió visszakerült Katalónia élére, ám új elnöke Artur Mas korántsem volt olyan mérsékelt mint elődjei, és nagyobb autonómiát követelt. Mindeközben a gazdasági válság Spanyolországot megroppantotta, az ország csődközeli helyzetbe jutott. A 2011-es spanyol parlamenti választásokon győztes PP pedig komoly megszorító intézkedésekbe kezdett, ami tovább fokozta a katalánok ellenszenvét Mariano Rajoy iránt. 2012 őszén, a katalán nemzeti ünnepen, addig sosem látott méretű tömeg, több mint 1,5 millió embert vonult Barcelona utcáira "Katalónia az új európai állam" szlogennel. Azóta az esemény minden évben a függetlenséget pártolók erődemonstrációjának tekinthető.

Rajoy nem volt hajlandó tárgyalni a katalán elnökkel a nagyobb pénzügyi autonómiáról és költségvetési önállóságról. Artur Mas ezt követően kezdte szorgalmazni a katalán függetlenségről szóló, akkor még csak véleménynyilvánító népszavazás kiírását. 2012 novemberében ennek ígéretével nyerte meg az előrehozott katalán parlamenti választásokat. A referendumot 2014 november 9-ére írta ki anélkül, hogy ahhoz megkapta volna Madrid támogatását. A konzervatív spanyol kormány a spanyol nemzet szuverenitását sértőnek titulálta a kezdeményezést, és az alkotmánybírósághoz fordult. Ezzel egy azóta véget nem érő bírósági csatározás vette kezdetét a két fél között.

A 2014-es népszavazás megrendezését az alkotmánybíróság felfüggesztette, ezért azt "alternatív referendum" néven, egyfajta konzultációként tartották meg. Az 5,4 millió katalán szavazó 35 százaléka vett részt rajta, 1,8 millióan támogatva a függetlenséget. A népszavazás eredményét a spanyol kormány nem ismerte el, és az alkotmánybíróság végleges döntésében alkotmánysértőnek mondta ki.

Katalóniában alig egy évre rá ismét parlamenti választásokat tartottak, amelyen a különböző katalán függetlenségi pártok összesen 47,6 százalékos támogatottsággal nyertek. Minden korábbinál keményebb hangot ütöttek meg, és 2015 novemberben 9-én nyilatkozatban mondták ki, hogy elindítják a függetlenséghez vezető utat, megtartják a népszavazást, és ha a többség úgy dönt, akár egyoldalúan is kikiáltják saját köztársaságukat.

A spanyol kormány válaszul bejelentette, hogy minden törvényes eszközt felhasználva meg fogja akadályozni a referendumot. Néhány nappal az október 1-jére kiírt népszavazás előtt egyértelmű, hogy beváltotta ígéretét. (mti)

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

VilágRSS