2019. november 18. hétfőJenő
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Washington Merkel újraválasztásával számol a német választásokon

2017. szeptember 19. 19:29, utolsó frissítés: 19:29

A korábbi német választási kampányokban szokásos volt, hogy az ellenzék kancellárjelöltje kereste az amerikai elnök közelségét. Egészen másként van most: Martin Schulz a lehető legnagyobb távolságot tartja az amerikai elnöktől. Az, hogy a szociáldemokrata (SPD) kancellárjelölt a bizalmaskodás helyett a támadásra összpontosít, a Donald Trumpot övező ellenszenvvel magyarázható. Trumpot Németországban még kevésbé kedvelik, mint egykoron ifjabb George Busht.

Mindenesetre Schulz aligha várhatja el, hogy valamiféle közeledési kísérlettel nagy érdeklődést váltana ki a Fehér Házban. Még az sem biztos, hogy Trump tudja, ki is az a Martin Schulz.

"Nagyon meg lennék lepve", ha ez lenne a helyzet - mondja Jeremy Shapiro, az amerikai külügyminisztérium egykori munkatársa -, ám abból indul ki, hogy Trump "semmilyen figyelmet" nem szentel a német választási kampánynak.

Az érdektelenség abból fakad, hogy Angela Merkel újraválasztása, azaz a CDU/CSU pártszövetség győzelme biztosnak tűnik. "A Fehér Ház Merkel újabb hivatali idejével számol" - mondja Erik Brattberg, a washingtoni Carnegie Alapítvány munkatársa. Amennyiben a győzelem még egyértelmű is lenne, a kancellár státusa, mint az európai politikai színpad amerikai szempontból legbefolyásosabb figurája, megerősödne - véli a Németország-szakértő.

Trump korábban rendszeresen támadta Németországot, különösen külkereskedelmi többlete, menekültpolitikája, s véleménye szerint alacsony védelmi kiadásai miatt. A közvetlenül Merkel ellen irányuló nyilvános támadásokat azonban hivatalba lépése óta szünetelteti. A G20-as csoport hamburgi csúcstalálkozóján még dicsérte is vezetői képességeit, "abszolút hihetetleneknek", s "nagyon inspirálóknak" nevezve azokat.

Az amerikai elnök "tisztelettel viseltetik" a kancellár iránt, s tudatában van annak, hogy számos, az Egyesült Államok számára Európa viszonylatában fontos ügyben "az ő kezében van a kulcs" - mondja Brattberg. Példaként említi a kereskedelmi kérdéseket és a transzatlani együttműködést a terrorelhárításban.

Merkel a választási kampányban kerülte, hogy versenyezzen Schulzcal a Trump-ellenes diskurzusban. Mindenesetre májusi "sörsátras beszédében" megszokott stílusához képest viszonylag egyértelműen arra panaszkodott, hogy az Egyesült Államok megbízhatatlan azóta, amióta Trump az elnök, s felszólította az európaiakat: most már "valóban vegyék kezükbe sorsuk irányítását".

A beszéd nagy visszhangot keltett ugyan az Egyesült Államokban, de szakértők szerint ez nem volt messzeható irányváltás jele. Merkel továbbra is "elkötelezett transzatlanti" politikus marad, ezen az összekülönbözések sem változtatnak. A szokásosnál világosabb Washington-bírálatot "egy kicsit Schulz provokálta ki" - véli Shapiro.

A kancellár valószínű újraválasztása után Trumppal szemben visszatér majd az eddigi irányvonalhoz, ami így összegezhetó: lehetőleg diszkréten kiállni a német érdekek mellett, az amerikai elnökkel pedig "nem bocsátkozni nyilvános vitatkozásba" - mondja az amerikai külügyminisztérium volt munkatársa. Merkel továbbra is megpróbál majd kijönni Trumppal, anélkül, hogy "gyengeséget mutatna - amennyire csak lehetséges."

Karen Donfried, a washingtoni German Marshall Fund igazgatója és más megfigyelők szerint az amerikaiaknak érdeklődniük kellene azon erők iránt is, amelyek úgymond a hátsó padsorokból kavarnak bele az európai politikába, s ilyen Németországban a szélsőjobboldali AfD (Alternatíva Németországnak).

Miközben a közvélemény-kutatások azt jelzik, hogy minden bizonnyal Merkel Kereszténydemokrata Uniója (CDU) szerzi meg a legtöbb szavazatot, őt követi majd a szociáldemokrata párt, úgy tűnik, hogy az iszlamofób és keményen nacionalista AfD vasárnap legnagyobb sikerét aratja majd, s első ízben bekerül a szövetségi parlamentbe.

Az AfD harmadik helyével megerősítheti, hogy elmozdulás történt Németország politikai térképén.

Az AfD a globalizációból eredő identitásvesztés miatt szenvedő, a migránsokat elutasító, munka nélküli választók felé fordult. Ugyanazokhoz az erőkhöz, amelyek elősegítették a Brexitet, azaz Nagy-Britannia tervezett kiválását az Európai Unióból, hozzásegítették Donald Trumpot választási győzelméhez, s támogatták Marine Le Pent a májusi francia elnökválasztáson.

Nem kerülte el a figyelmet, hogy egyes szinteken a AfD hasonlít Trump mozgalmához. Mindkét politikai erő állítja, hogy meghallotta a nép szavát, s mindkettő aktívan jelen van a közösségi médiában.

A Trump-kormányzat azonban kevés figyelmet fordított az AfD-re, s Donfried azt jósolja: amennyiben az AfD bekerül a Bundestagba, a legvalószínűbb washingtoni reakció az lesz, hogy "működik a demokrácia".

Karen Donfried szerint bármi is lesz a német választások eredménye, Trump "lézersugárként" fog fókuszálni olyan kérdésekre, mint Németország külkereskedelmi többlete, vagy hadikiadásai. (mti)

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

VilágRSS