A moszuli győzelem után is hatalmas problémák tornyosulnak Irak előtt
2017. július 10. 19:08, utolsó frissítés: 19:08
Az iraki kormány csapatait ünnepli. Kilenc hónapos ostrom után a hadsereg és szövetségesei csaknem teljesen visszafoglalták Moszult, az ország második legnagyobb városát, az Iszlám Állam terrorszervezet fellegvárát. A győzelem azonban csak az első lépés lehet a sokat szenvedett ország jobb jövője felé. Irak előtt hatalmas problémák tornyosulnak. Csak akkor lehet majd lecsendesített országnak tekinteni, ha ezeket a problémákat megoldják. Máskülönben az amúgy is gyenge állam további széthullása fenyeget - írja a dpa hírügynökség.
Az első számú problémát az Iszlám Állam jelenti. A szélsőségesek elvesztették ugyan legfontosabb központjukat, de még távolról sem győzték le őket. Az iraki kormányerőknek még el kell foglalniuk Tel-Afar és Havidzsa városát, és az iraki-szír határon is ott vannak az Iszlám Államnak harcosai. Ám még akkor sem verték szét a terrorszervezetet, ha a szélsőségeseket a fent említett helyekről is kiűzik. A megmaradt dzsihadisták képesek úgymond illegalitásba vonulni és a gerillataktikára átállni. Továbbra is képesek terrorcselekményeket végrehajtani, az Iszlám Állam ideológiája is tovább él.
A második számú probléma a német szakíró szerint a síiták és a szunniták konfliktusában rejlik. A síiták nemcsak a lakosság többségét alkotják, de uralják a kormányt és az olajban gazdag ország természeti kincseit. Szaddám Huszein diktátor idejében a szunniták voltak hatalmon, akik most panaszkodnak, hogy a peremre szorították őket. Mindaddig, amíg a szunnitákat nem kapcsolják be a társadalmi és a politikai életbe, és nem lesz kiegyezés a két felekezet között, a szunnita Iszlám Állam mindig számíthat a lakosság egy részének rokonszenvére. Számos szunnita autonóm régiókat akar az ország északi részében működő kurd autonóm terület mintájára. Ezt a központi kormány elutasítja.
A harmadik problémát a síita milíciák jelenthetik. Ezek a hadsereg mellett a katonailag legerősebb csoportot alkotják az országban, és erősen befolyásolják a politikát. Hivatalosan a kormány biztonsági struktúráiba tagozódnak be, valójában azonban külön életet élnek, amelyet a nagy szomszéd, a síita Irán finanszíroz, és ezáltal erősen meg is határoz. Az Iszlám Állam elleni harcban a milíciák messze benyomultak szunnita területre. Ellenőrzik Moszul környékét, ami sok szunnita szemében provokációval ér fel.
A negyedik problémát az újjáépítés és az elűzöttek megsegítése köré lehet csoportosítani. Az Iszlám Állam elleni harcokban nagy régiók váltak romhalmazzá. Különösen sokat szenvedett Moszul nyugati része, ahol egész negyedeket borít el a törmelék. Az ENSZ számításai szerint csak ott akár 400 millió dollárra is szükség lehet az infrastruktúra helyreállításához szükséges sürgető intézkedésekre. Az egész ország újjáépítése milliárdokba kerülhet. Irakban több mint hárommillió embert üldöztek el lakhelyéről. "Lehet, hogy a harcoknak vége, a humanitárius válságnak azonban nincs" - jelentette ki Lisa Grande, az Iraknak szánt humanitárius segítség ENSZ-koordinátora.
Az ötödik probléma, a korrupció nagy akadály az ország újjáépítése szempontjából. A bírálók már régóta azt vetik a kormányzat képviselőinek szemére, hogy fő feladatuknak saját zsebük megtömését látják. A Transparency International korrupció-indexén Irak a 176 ország között a 166. helyen áll. Az elmúlt hónapokban egyre több ember vonult az utcákra, hogy demonstráljon a korrupció ellen. Haider al-Abádi kormányfő azt mondja, hogy le akarja küzdeni a korrupciót, de eddig nem mutatott fel sikert.
A vitatott hovatartozású vidékek képezik a hatodik problémát. Irak északi részén nagy körzetek vannak, amelyek a bagdadi központi kormány és a kurd autonóm vidékek kormánya között vita tárgyát képezik. Kurd harcosok a csatározások idején számos vidéket ellenőrzésük alá vontak, köztük az olajban gazdag Kirkuk városát.
Elképzelhetetlen, hogy a kurdok ezekről a területekről visszavonuljanak. A felek vitájukat a Moszul bevétele utáni időszakra napolták el. Fegyveres konfliktus is lehetséges, ha nem képesek politikai megoldást találni.
Fontosságát tekintve előbbre is sorolható a kurdok függetlenségi törekvése. A kurdok Irak északi részén már most is kiterjedt autonómiát élveznek.
Maszúd Barzani kurd elnök az Iszlám Állam elleni harcot kihasználta arra, hogy felgyorsítsa a kurdok leválását az országról. A nemzetközi fegyverszállítások felértékelték a kurd harcosokat. Szeptemberben a kurdok referendumot tartanának a függetlenségről. Bár egy kurd állam aligha részesülne nemzetközi elismerésben, az "igen" szavazatok győzelme erősítené a centrifugális erőket Irakban. (mti)
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!