2017. szeptember 23. szombatTekla
13°Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Nehéz tárgyalások és erőszakos tüntetések a G20-csúcs első napján Hamburgban

2017. július 08. 08:50, utolsó frissítés: 08:50

Nehéz tárgyalásokkal és erőszakos tüntetésekkel telt pénteken a világ 19 legnagyobb fejlett és felzárkózó gazdaságát, valamint az Európai Uniót összefogó G20 csoport csúcstalálkozójának első napja a németországi Hamburgban. A legnagyobb érdeklődést azonban nem a munkaülések vagy a demonstrációk váltották ki, hanem Donald Trump és Vlagyimir Putyin első személyes találkozója, amelyet a G20-csúcs közben tartottak meg.

Az amerikai és az orosz elnök 2 óra 16 perces tárgyalásán Szergej Lavrov orosz külügyminiszter tájékoztatása szerint megállapodtak abban, hogy vasárnaptól tűzszünet lép életbe Szíria egyes területein.

Az orosz diplomácia vezetője kiemelte, hogy a két vezető első hivatalos, személyes megbeszélése "konstruktív légkörben" zajlott. Megállapodtak abban is, hogy Moszkva és Washington képviselői együttműködnek az ukrán válság megoldásáért.




A megbeszélés előtt mindkét államfő kedvezően értékelte a találkozó létrejöttét. Donald Trump elmondta, hogy sok pozitív fejlemény bontakozik ki a kapcsolatfelvétel révén. Vlagyimir Putyin hozzátette, hogy telefonon már többször beszéltek fontos bilaterális és nemzetközi ügyekről, de a kétoldalú kapcsolatok fejlesztéséhez és a nemzetközi gondok megoldásának előmozdításához személyes kapcsolatra van szükség.

A Húszak tanácskozásának első napján a várakozásoknak megfelelően megmutatkozott a szabadkereskedelem és a klímavédelem ügyében kialakult nézeteltérés az Egyesült Államok és a csoport többi tagja között.




Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke a munkaülések előtt tartott tájékoztatóján hangsúlyozta, hogy az EU napokon belül szankciókkal válaszol, ha Washington az acélipar uniós szereplőit sújtó új vámokat vagy egyéb behozatali korlátozásokat vezet be.

Angela Merkel az ülések után elmondta, hogy a soros német elnökség irányításával folytatott tárgyalások nehezek voltak, és a csoport "legtöbb tagja" ugyan a szabad és méltányos nemzetközi kereskedelmi rendszer mellett foglalt állást, de a zárónyilatkozaton dolgozó diplomatákra, a "serpákra sok munka vár még ma éjjel", hogy mindenki által elfogadható dokumentum készüljön.




A klímaváltozás elleni harcról a dokumentum tartalmazza majd, hogy "eltérő vélemények vannak", hiszen az Egyesült Államok távozni kíván a párizsi egyezményből - tette hozzá Angela Merkel.

A legnagyobb egyetértés a terrorizmus elleni küzdelem fő irányairól volt, erről már pénteken kiadtak egy közös nyilatkozatot, amelyben a többi között az áll, hogy tenni kell a radikalizálódás megelőzéséért, a terrorizmus finanszírozásának megakadályozásáért és azért, hogy a terroristák ne használhassák az internetet eszméik terjesztésére.

Észak-Korea ügye is napirendre került. A felszólalók mind hangsúlyozták, hogy Phenjan rakétakísérletei nagyon fenyegetőek, és valamennyi résztvevő egyetértett abban, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) "megfelelő választ" kell adnia az Észak-Koreáról szóló határozatai újabb megsértésére - mondta a német kancellár.




Ezzel kapcsolatban az amerikai elnök és Mun Dzse In dél-koreai elnök, valamint Abe Sindzó japán miniszterelnök közös nyilatkozatot írt alá, amely szerint a BT-nek új, szankciókat is magában foglaló határozatot kell elfogadnia Észak-Korea ellen.

Mun Dzse In Vlagyimir Putyinnal is egyeztetett. Kiemelte, hogy Phenjan keddi "nukleáris provokációja" ellenére a párbeszédet támogatja Észak-Koreával. Hozzátette: meglátása szerint az orosz elnöknek is szerepe van a Koreai-félszigeten kialakult feszültség enyhítésében. Putyin hangsúlyozta: az észak-koreai atomprogram nagyon súlyos probléma, de nem szabad elveszíteni az önuralmat, gyakorlatiasan és óvatosan kell eljárni.

Donald Trump a tanácskozás szünetében találkozott Enrique Pena Nieto mexikói államfővel is. A kétoldalú megbeszélés előtt újságíróknak megismételte, azt akarja, hogy a mexikói határon építendő fal költségeit déli szomszédja állja. A találkozó előtt Nieto nyilatkozatban fejezte ki reményét, hogy a kétoldalú találkozó segítséget nyújt a két ország közötti "folyamatos párbeszéd" folytatásához, mindenekelőtt a két ország biztonságáról és a határokról.

Emmanuel Macron francia elnök a tanácskozás szünetében az általános felmelegedés elleni elkötelezettségek vállalásának fontosságát emelte ki. A kanadai kormányfővel tartott találkozója előtt kijelentette: Justin Trudeau-val megvitatják "azt a közös kötelezettségvállalást, amelyre szükség van, amelyet meg kell védenünk, amikor azt egyesek megkérdőjelezik".

Hamburg számos pontján pénteken is folytatódtak a tüntetések a Húszak tevékenysége ellen. A demonstrációk egy része békésen zajlott, de ismét sok rendbontás is történt. Szélsőbaloldali tüntetők a csütörtök este kezdődött zavargásokban 160 rendőrt megsebesítettek, a tűzoltóknak hatvannál is több helyszínre kellett kivonulniuk a gyújtogatások miatt, 70 embert őrizetbe vettek.

Pénteken a kikötő belvárosi részénél volt a legtöbb összecsapás. A fekete ruhába öltözött, arcukat a német szabályok ellenére eltakaró tüntetők - az úgynevezett fekete blokk tagjai - megpróbáltak eljutni a kikötőben álló Elbphilharmonie koncertpalotához, amelyben a Húszak tiszteletére este hangversenyt tartottak. A vízágyúval, könnygázzal fellépő rohamrendőrök visszaverték a támadásokat, de egyre nehezebben tudják megfékezni az erőszakot. Ezért a hamburgi rendőrség pénteken újabb erősítést kért, így további századokat vezényeltek az észak-németországi nagyvárosba a többi között Baden-Württemberg és Schleswig-Holstein tartománytól. Így már húszezernél is több rendőr igyekszik fenntartani a rendet és gondoskodni a Húszak biztonságáról. (mti-összefoglaló)

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

VilágRSS