2019. december 14. szombatSzilárda
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Katari válság: új politikát várnak az országtól, Törökország katonákat küld

2017. június 08. 08:46, utolsó frissítés: 10:15

Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek új politikát, mindenekelőtt a terrorizmus pénzelésének beszüntetését várja Katartól, nem rendszerváltást - derült ki a szerdai megnyilatkozásokból, az amerikai elnök az Öböl-menti Együttműködési Tanács egységes fellépését, az orosz vezetés pedig a tárgyalásos rendezést szorgalmazta.

Miután korábban nyolc ország, Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek, Bahrein, Egyiptom, Líbia, Jemen, Mauritius és a Maldív-szigetek jelentette be, hogy megszakítja diplomáciai kapcsolatait Katarral - arra hivatkozva, hogy Doha terroristákat támogat és beleavatkozik a belügyeikbe - szerdán Szenegál is bejelentette, hogy konzultációra visszahívja katari nagykövetét, Mauritánia kedden szakította meg kapcsolatait Katarral, Gabon szintén elítélte az emírséget.

Szaúd-Arábia tíz feltételt támasztott Katarnak a diplomáciai kapcsolatok helyreállításához - állította kedden a Sky News Arabia hírtelevízió. A feltételek között a beszámoló szerint szerepel, hogy Doha szakítsa meg diplomáciai kapcsolatait Teheránnal, utasítsa ki az országból a Muzulmán Testvériség és a Hamász szervezetek összes tagját, valamint fagyassza be a radikális iszlamista szervezetek folyószámláit a katari bankokban. Ezen felül Szaúd-Arábia követeli, hogy a dohai székhelyű al-Dzsazíra hírtelevízió azonnal változtasson a szerkesztőségi politikáján, és cseréljék le vezetőségét.

Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek új politikát, mindenekelőtt a terrorizmus pénzelésének beszüntetését várja Katartól, nem rendszerváltást - jelentette ki szerdán az Egyesült Arab Emírségek külügyminisztere. Anvar Gargas felszólította Katart, hogy "szüntesse be a szélsőségesség és a terrorizmus támogatását".

Katar szerdán máris elítélte a Teheránban elkövetett két véres merényletet, amelynek végrehajtását az Iszlám Állam (IÁ) terrorszervezet vállalta magára.

Az Egyesült Arab Emírségekben egy újabb rendelet értelmében akár 15 évi börtönnel is sújthatják azt, aki Katarral szimpatizáló véleményeket tesz közzé, és megtiltják katariak beutazását az emírségekbe.

A szaúdi külügyminiszter, Adel el-Dzsubeir szerdai berlini látogatásán szintén hangsúlyozta: minden szükséges erőfeszítést megtesznek az öböl menti szunnita arab monarchiákat tömörítő Öböl menti Együttműködési Tanács keretében a válság megoldása érdekében. Vendéglátója, Sigmar Gabiel német külügyminiszter figyelmeztetett, hogy az öböl menti államok közötti megosztottság az Iszlám Állam elleni harcot gyengítheti.

A Fehér Ház közlése szerint Donald Trump amerikai elnök telefonon tárgyalt Szalmán bin Abdel-Azíz szaúdi királlyal. Hangsúlyozta, hogy "az Öböl-menti Együttműködési Tanács egységes fellépésének sorsdöntő szerepe van a terrorizmus legyőzésében és a térség stabilitásának elősegítésében". Trump egyik Twitter-üzenetében támogatni látszott Katar elszigetelését, egy másik mikroblog-bejegyzésében pedig a Szaúd-Arábia és egyes Öböl-menti államok által Katar köré vont blokádról azt jegyezte meg: "Lehet, hogy ezzel kezdődik a terrorizmus rémségeinek vége".

A Pentagon szóvivője, Jeff Davis ugyanakkor dicsérte Katart "a regionális biztonság iránti tartós elkötelezettségéért" és mert biztosítja a Dohához közeli al-Udeid légitámaszpontot az amerikai hadsereg számára. Az Egyesült Államok ugyanis erről a légibázisról indítja hadműveleteit Szíriában, Irakban, Jemenben és Afganisztánban, illetve a szíriai Rakka elleni hadműveletben is döntő szerepe van a légitámaszpontnak.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter moszkvai sajtóértekezletén a katari válsággal kapcsolatban reményét fejezte ki, hogy az abban érintett országok tárgyalásos úton rendezik a konfliktusukat, és megalapozatlannak minősítette a CNN-nek azt az állítását, miszerint a helyzet kiéleződéséhez hozzájárult, hogy orosz hackerek hamis információt töltöttek fel a katari hírügynökség rendszerébe.

A török parlament plenáris ülésén szerda este elfogadta azt a törvénytervezetet, amelynek értelmében katonákat küld Katarba a hétfőn kirobbant öböl-menti viszály nyomán - jelentette az Anadolu török állami hírügynökség szerdán.

A törvényhozás 2015-ben hagyta jóvá azt a Dohával kötött megállapodást, amelynek értelmében Törökország Katarban katonai támaszpontot alakít ki egy szélesebb körű védelmi egyezmény részeként. A mostani döntés értelmében a szerződésnek két pontja vált törvényerejűvé: a török katonák állomásoztatása az arab országban és a csendőrképzési együttműködés.

Szerdán folytatódtak a válság megoldására irányuló diplomáciai erőfeszítések. Tamím bin Hamad ász-Száni kuvaiti emír közvetítő körútja során Dubajba érkezett, miután előzőleg Dzsiddában tárgyalt a szaúdi vezetőkkel. Az iráni külügyminiszter, Mohammad Dzsavád Zaríf Törökországba utazott, hogy a válság újabb fejleményeiről tárgyaljon.

Bidzsan Zangane iráni olajügyi miniszter közölte, hogy a Katar elszigetelésére irányuló regionális fellépés nincs hatással a Perzsa(Arab)-öbölben lévő Dél-Parsz - Irán és Katar közös kezelésében lévő - gázmező fejlesztési terveire.

Török exportőrök szerdán felajánlották, hogy ellátják Katar élelem- és vízszükségletét. Egy évre elegendő élelmiszertartalékkal rendelkezik Katar - állították szerdán illetékes vezetők, akik megpróbálták megnyugtatni a szaúd-arábiai blokád miatt pánikba esett lakosságot. A kereskedelmi kamara elnöke a helyi sajtónak adott nyilatkozatában leszögezte, hogy nem lesz hiány a 2,6 millió lakost számláló országban. (mti-hírösszefoglaló)

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

VilágRSS