2019. május 21. keddKonstantin
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Működésbe hozták a világ leghosszabb lineáris részecskegyorsítóját

2017. május 04. 19:09, utolsó frissítés: 19:30

Előállította az első felvillanásokat csütörtökön a világ leghosszabb szupravezető lineáris részecskegyorsítója, a Hamburg melletti European XFEL, amellyel atomi szintű szerkezeteket és folyamatokat akarnak lefényképezni.

Az első napon másodpercenként egy-egy villanást produkáltak, a létesítmény szeptemberi hivatalos felavatásáig azonban másodpercenként 27 ezerre akarják növelni a felvillanások számát. A felvillanó lézerfény mindössze 0,8 nanométer hullámhosszú volt, ami 500-szor rövidebb a látható fény hullámhosszánál.
"A kutatás új korszaka veszi kezdetét Európában az első lézerfénnyel, amelyet ma a világ legmodernebb és a legnagyobb teljesítményű lineáris gyorsítójával előállítottunk" - idézte a dpa és az AP a németországi kutatóintézet közleményét.

A schenefeldi berendezés 2,1 kilométer hosszú földalatti elektrongyorsítójában 98 darab, 1,7 kilométer távon egymás után kapcsolt rezonátor gyorsítja az elektronokat egyelőre 12 GeV (12 milliárd elektronvolt) energiára; ezt az energiát a következő hónapokban fokozatosan 17,5 GeV-re fogják emelni. A rezonátorok nióbium fémből készültek és az abszolút nulla fok közelében, -271 Celsius-fokos hőmérsékleten működnek, ahol a nióbium szupravezetővé válik, vagyis teljesen elveszíti elektromos ellenállását - olvasható az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont honlapján.

A felgyorsított elektronokat mágnesek különleges elrendezésű, mintegy 200 méter hosszú sorozatába, úgynevezett un­du­lá­to­rok­ba vezetik, amelyekben másodpercenként 27 000 igen rövid, a lézerfényhez hasonló tulajdonságokkal rendelkező, a hagyományos röntgenforrásokénál egy milliárdszor erősebb röntgenfelvillanás keletkezik. Ezekben atomi felbontással térképezik fel vírusok szerkezetét, sejtek molekuláris összetételét fejtik meg, háromdimenziós "fényképeket" készítenek a na­no­vi­lág­ról, gyors kémiai reakciókat "filmeznek le" vagy éppen olyan folyamatokat tanulmányoznak, amilyenek a bolygók belsejében zajlanak.

Az egyik legnagyobb európai kutatási infrastruktúra, a European XFEL tervezése 20 éve kezdődött, az építése hét évig tart. A röntgenlézer létrehozását 11 ország (Dánia, Franciaország, Lengyelország, Magyarország, Németország, Olaszország, Oroszország, Spanyolország, Svájc, Svédország és Szlovákia) vállalta, a 2005-ös árakon számolt 1,22 milliárd euró teljes költségből Németországra 58 százalék, Oroszországra 27 százalék jut. (MTI)

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

VilágRSS