2019. június 20. csütörtökRafael
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Erdogan a srebrenicai mészárlást vetette a hollandok szemére

2017. március 15. 09:23, utolsó frissítés: 09:27

Folytatódott a török-holland diplomáciai pengeváltás kedden, Ankara továbbra is az európai értékek és az emberi jogok megsértésével vádolja Hollandiát, az Európai Unió szemére veti, hogy "szelektíven alkalmazza a demokratikus értékeket", a holland miniszterelnök szerint viszont a török elnök továbbra is feszültséget szít Hága és Ankara között, a brüsszeli tisztségviselők szerint pedig el kell kerülni a helyzet elmérgesedését.

Kétségbeejtő, hogy az Európai Unió (EU) országai a tagállami szolidaritás mögé rejtőzve az európai értékeket és az emberi jogokat nyíltan sértő Hollandiát támogatják a szombaton kirobbant diplomáciai konfliktusban - állította internetes oldalán kedden a török külügyminisztérium.

Közleménye szerint az unió szelektíven alkalmazza a demokratikus értékeket, az alapvető jogokat, valamint a szabadságjogokat; és miközben a problémák megoldására párbeszédet szorgalmaz, figyelmen kívül hagyja a diplomácia és a jog mentén folytatott török politikát. A tárca úgy véli, hogy az Európai Unió az idegengyűlölő és törökellenes szélsőségeket részesíti előnyben azáltal, hogy Törökországnak és nem "a jelenlegi helyzetet előidéző, továbbá a diplomáciai szerződéseket és jogot megszegő" Hollandia számára címzett hétfőn visszafogottságot sürgető közleményt. Mint írták: az EU "rövidlátó" nyilatkozatát Törökország értéktelennek tekinti.

Federica Mogherini, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője és Johannes Hahn, az Európai Bizottság bővítési tárgyalásokért felelős biztosa hétfői közös nyilatkozatában kijelentette: el kell kerülni a helyzet elmérgesedését, és meg kell találni annak módját, hogy csillapodjanak a kedélyek.

Törökország és Hollandia között szombaton robbant ki diplomáciai konfliktus, miután Hága nem engedte meg két török miniszternek, hogy részt vegyen Rotterdamban az elnöki rendszer bevezetéséről döntő április 16-i török népszavazás kampányrendezvényén.

Ankara válaszul hétfőn éjjel úgy döntött, hogy nem engedi vissza a szabadságon lévő holland nagykövetet Törökországba, amíg Hollandia nem tesz eleget a török követeléseknek, és nem kér bocsánatot. Emellett felfüggesztették a kormánytalálkozókat Hollandiával, és megtiltották a holland diplomaták repülőútjait Törökországba.

Mark Rutte holland kormányfő kedden úgy értékelte, hogy a török büntetés nem túl súlyos. Rámutatott arra, hogy a bejelentett szankciók nem tartalmaznak gazdasági korlátozásokat, bár - mint mondta - ez érthető, mivel Hollandia az egyik legnagyobb külföldi befektető Törökországban.

Recep Tayyip Erdogan török államfő arra figyelmeztetett, hogy Ankara további büntetőintézkedésekhez folyamodhat. Kijelentette, hogy nem lehet egy bocsánatkéréssel elintézni a Törökország és Hollandia között kialakult diplomáciai vitát. Erdogan "állami terrorizmusnak" nevezte a holland fellépést. Egyúttal úgy vélekedett, hogy az a legjobb válasz az "ellenségeknek", ha a választók igennel szavaznak az elnöki rendszer bevezetéséről április végén tartandó törökországi népszavazáson. Erdogan egyúttal a boszniai háború során 1995 júliusában történt srebrenicai népirtással kapcsolatban is bírálta Hollandiát.

"Törökország a srebrenicai mészárlásról ismeri Hollandiát. Jól tudjuk, mennyire romlott jelleműek és azt is, hogy miként gyilkoltak le ott 8 ezer bosnyákot. Senki ne adjon Törökországnak civilizációs leckét" - hangoztatta Erdogan.

A Ratko Mladic boszniai szerb hadseregparancsnok katonái által, elvileg a holland ENSZ-békefenntartók védelme alatt álló Srebrenicában véghezvitt vérengzés volt a II. világháború óta elkövetett legsúlyosabb bűntény, amelyet a hágai Nemzetközi Törvényszék több ítéletben is népirtásnak minősített.

"Recep Tayyip Erdogan a srebrenicai mészárlásra vonatkozó kijelentése a történelem undorító meghamisítása" - reagált Mark Rutte holland miniszterelnök a holland RTL televízióban kedden. Rutte aláhúzta, a török elnök továbbra is feszültséget szít Hága és Ankara között, de Hollandia nem alacsonyodik le erre szintre, ez teljességgel elfogadhatatlan - tette hozzá.

Megtiltják a törökországi alkotmánymódosító népszavazáshoz kapcsolódó kampányrendezvényeket a németországi Saar-vidéken - közölte kedden a tartomány miniszterelnöke. A saarbrückeni vezetés a tiltást a külföldiek tartózkodását szabályozó törvény 47. paragrafusára hivatkozva rendeli el, amely lehetőséget ad valamennyi tartománynak a németek és külföldiek békés együttélését veszélyeztető politikai tevékenység megakadályozására.

A Bild című lap keddi összesítése szerint az ankarai vezetés 15 németországi kampányrendezvényt tervez az április 16-i népszavazásig.

Ugyancsak kedden a belga hatóságok bejelentették, megtiltották a török kormánypárt európai lobbiszervezeteként számon tartott Európai Török Demokraták Uniójának (UETD) genti gyűlését, mert "nem tudták volna biztosítani a rendezvény biztonságát". Az UETD erre válaszul ismét bejelentette a gyűlést, ezúttal április 9-re.

Jan Jambon belga belügyminiszter kedden leszögezte, hogy senki nem szeretné Belgiumba behozni a török politikát, a hatóságok a törvényes kereteken belül mindent meg fognak tenni, hogy megakadályozzák a közrend, a közbiztonság megzavarását.

Sajtójelentések szerint a nagyjából 200 ezer fős belgiumi török közösség közel 70 százaléka Recep Tayyip Erdogan államfő támogatójának számít. Hasonló a helyzet Hollandiában és Ausztriában is. A franciaországi és a németországi törökök körében ennél valamivel alacsonyabb az ankarai kormány támogatottsága, a Nagy-Britanniában, Olaszországban és Svájcban élő törökök között pedig többségben vannak az ellenzéki pártok hívei. (mti)

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

VilágRSS