2018. december 15. szombatValér
-1°Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Az erősödő idegenellenességre figyelmeztetett az ENSZ-főtitkár a holokauszt-emléknapon

2017. január 28. 10:07, utolsó frissítés: 10:12

Auschwitz történetéről beszélni kell, és a szükséges következtetéseket le kell belőle vonni - jelentette ki pénteken, a holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapján elmondott beszédében a lengyel kormányfő.

"A holokauszt a láthatóvá és kézzelfoghatóvá vált gonosz. Sok ember halt meg, emberek, remények, identitások, álmok milliói" - mondta Beata Szydlo lengyel miniszterelnök az auschwitzi koncentrációs és megsemmisítő tábor felszabadulásának 72. évfordulóján rendezett megemlékezésen.

A kormányfő rámutatott a történelmi emlékezet szerepére. Auschwitzban alattomos, elképzelhetetlen gonosz öltött testet - fogalmazott -, és ezt messze hangzóan ki kell mondani, hogy e tényt soha ne változtassák hazugsággá. Mint mondta, ezt a gonoszságot "német egyenruhába öltözött emberek okozták". Auschwitz legfőbb üzenete a ma élő és a következő nemzedékeknek az, hogy "a rosszat igazsággal és jóval kell legyőzni" - hangsúlyozta.

Az, hogy az emléknapon minden évben lengyelek, zsidók, németek, romák, magyarok, franciák és más nemzetek fiai találkoznak, azt bizonyítja, hogy "következtetéseket akarunk levonni az auschwitz-birkenaui koncentrációs táborból" - szögezte le Szydlo.

Lengyelországban pénteken több helyen - egyebek között az 1943-as varsói gettófelkelés hőseinek fővárosi emlékművénél - is megemlékeztek a holokauszt áldozatairól. Az egykori auschwitz-birkenaui haláltábor területén megtartott központi megemlékezésre mintegy 60 egykori fogoly érkezett meg.

Varsóban a volt gettó területén szerdától az esti órákban két emlékvillamos közlekedik, amelyeken járatszám helyet Dávid-csillag látható. A belülről kivilágított, utasokat nem szállító villamosok nem állnak meg az állomásokon, kivéve a volt Umschlagplatzhoz közeli egyik megállót. A lengyel-amerikai-izraeli Shalom Alapítvány ezzel az akcióval a holokauszt áldozataivá lett varsóiakra emlékeztet.

A lengyel közszolgálati televízió a holokauszt emléknapján bejelentette: a lengyel Nemzeti Emlékezet Intézete (IPN) hétfőn interneten közzéteszi az auschwitzi tábor mintegy 8,5 ezer náci őrének szinte teljes listáját, ez világviszonylatban is az első ilyen adatbázis lesz.

A náci Németország 1940-ben, eredetileg lengyel foglyok számára létesítette az auschwitzi (Oswiecim) koncentrációs tábort. A szomszédos birkenaui (Brzezinka) láger két évvel később jött létre, a megszállt Lengyelország területén működtetett több más tábor mellett ez lett a zsidók megsemmisítésének fő színhelye.

Az auschwitzi múzeum szakértői hozzávetőleg 1,3 millióra teszik a táborkomplexumba deportáltak számát, akik közül 1,1 millió volt zsidó, de sok lengyel, roma és szovjet hadifogoly is volt köztük. A Magyarországról odahurcolt zsidók száma meghaladta a 430 ezret, ők alkották a zsidók legnépesebb csoportját. Közülük - az auschwitzi múzeum adatai szerint - 325-330 ezret azonnal érkezésük után gázkamrákban pusztítottak el, mintegy 25 ezren a későbbi szelekciók során vesztették életüket. A haláltáborban meggyilkolt, elpusztult emberek száma legkevesebb 1,1 millió volt.

A tábort 1945. január 27-én a Vörös Hadsereg I. Ukrán Frontjának katonái szabadították fel, a harcokban 296 szovjet katona esett el.

Megemlékezést tartottak a német szövetségi parlamentben (Bundestag) pénteken az auschwitz-birkenaui náci haláltábor felszabadításának 72. évfordulója alkalmából. Az emlékülés fő témája a T4 művelet fedőnevű náci eutanázia program volt.

Az 1996-ban bevezetett emléknap hagyományainak megfelelően az ülésen a képviselők mellett a legfőbb közjogi méltóságok is részt vettek, viszont ezúttal nem egy szemtanú, túlélő mondott ünnepi beszédet, hanem a T4 művelet több áldozatának történetén keresztül mutatták be a különböző betegségek vagy fogyatékosságok miatt az életre méltatlannak minősített emberek kiirtására titokban folytatott műveletet.

A T4 művelet volt az első iparszerű náci tömeggyilkosság. A náci birodalomban, illetve a megszállt területeken nagyjából 300 ezer gyereket, nőt és férfit gyilkoltak meg. A műveletben szerzett tapasztalatokat felhasználták a holokausztban.

Az emléknap alkalmából a szerb fővárosban, Belgrádban a második világháború elején, 1941-ben kivégzett zsidók és romák szerbiai, valamint horvátországi tömegsírjainak helyszíneit feltérképező projektet mutattak be a két ország holokauszttal foglalkozó intézményei. Aleksandar Gaon, a szerbiai zsidó közösségek szövetségének képviselője emlékeztetett arra, hogy a második világháború előtt mintegy 34 ezer zsidó élt Szerbia területén, a zsidó lakosság 84-88 százaléka a háború idején azonban életét vesztette.

A horvát állami vezetés idén is megemlékezett a holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapjáról, az országban élő zsidó közösség azonban úgy döntött, nem vesz részt a zágrábi temetőben megtartott koszorúzási ceremónián - közölte pénteken az horvát közszolgálati televízió. Ognjen Kraus, a zágrábi zsidó közösség elnöke korábban a sajtónak úgy nyilatkozott: azért bojkottálják az eseményt, mert a kormány nem megfelelően reagált a jasenovaci koncentrációs tábor közelében, a délszláv háborúban (1991-1995) elesett honvédőknek állított emlékmű ügyében, amelyen a Za dom spremni! (A hazáért készen állunk) usztasa köszönés is helyet kapott.

António Guterres ENSZ-főtitkár a holokauszt-emléknapon kiadott közleményében az erősödő szélsőségekre, idegenellenességre, rasszizmusra és muszlimok elleni gyűlöletre figyelmeztetett. "Az irracionalitás és a másikkal szembeni intolerancia ütötte fel ismét a fejét" - olvasható a dokumentumban. "Sosem szabad hallgatnunk, vagy közömbösnek lennünk, amikor emberek szenvednek" - szögezte le az ENSZ-főtitkár. (mti)

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

VilágRSS